Fitonutriensek I.

A fitonutriensek a növényeknek azok a szerves alkotóelemei, melyek vélhetőleg kedvező hatással vannak az egészségre. A gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék, olajos magvak és a teafélék gazdag fitonutriens-források. A hagyományos tápanyagoktól (protein, zsír, vitaminok, ásványi anyagok) eltérően ezek a növényi alkotóelemek nem „szükségszerűek” az emberi szervezet számára, ezért vannak, akik esetükben a „fitokemikália” elnevezést javasolják.

Mik a fitonutriensek főbb csoportjai?

A fitonutriensek legismertebb csoportjai a következők:

- Karotinoidok
- Flavonoidok (Polifenolok), ide tartoznak az Izoflavonok (Fitoösztrogének)
- Inozitol Foszfát (Phytates)
- Ligninek (Fitoösztrogének)
- Izotiocianátok és Indolok
- Fenolok és Ciklusos Vegyületek
- Szaponinok
- Szulfidok és Tiolok
- Terpének

A Karotinoidokról

A fitonutriensek közül nagy valószínűséggel a zöldségek és gyümölcsök piros, narancssárga és sárga színeit adó karotinoidokat ismerjük a legjobban. A karotinoidok fajtái és legismertebb forrásai az alábbi felsorolásban találhatók. Azok a zöldségek és gyümölcsök, melyeknek magas a karotinoid tartalma, védelmet biztosíthatnak bizonyos rákos megbetegedések, szívbetegségek és az időskori makula degeneráció ellen.

Karotinoid fajtája - Élelmiszerforrás

alfa-karotin - sárgarépa
béta-karotin - leveles zöldségek és sárga színű zöldségek (pl. brokkoli, édesburgonya, sütőtök, sárgarépa)
béta-kriptoxantin - citrusfélék, őszibarack, sárgabarack
lutein - leveles zöldségek, pl. kel, spenót, fehérrépa zöldje
likopin - paradicsom, rózsaszín grapefruit, görögdinnye, guava
zeaxantin - zöld színű zöldségek, tojás, citrusfélék


A zöldségek és gyümölcsök karotinoidtartalmáról bővebb információ található az alábbi cikkekben: Chug-Ahuja és munkatársai, Journal of the American Dietetic Association, 1993;93:318 és Mangels és munkatársai, Journal of the American Dietetic Association, 1993;93:284-296. Az élelmiszerek karotinoidtartalmáról tájékozódjon a USDA-NCC Karotinoid Adatbázis oldalain A Nutrient Database Laboratory weboldalán.

A Polifenolokról

A polifenol-vegyületek számos növény természetes alkotóelemei között megtalálhatók; úgy is ismertek, mint a növényi metabolizmus másodlagos termékei.

A következő élelmiszerek tartoznak a gazdag polifenolforrások közé: vöröshagyma, alma, tea, vörösbor, piros szőlő, szőlőlé, eper, málna, fekete áfonya, vörös áfonya, és az olajos magvak némelyike.

Az átlagos polifenol/flavonoid-bevitellel kapcsolatban az USÁ-ban nem állnak rendelkezésre pontos információk, mert erről a vegyületről jelenleg nincsenek adatok az USA nemzeti élelmiszer-adatbázisában (az USDA kutatói már dolgoznak azon, hogy kidolgozzanak egy, a polifenolban gazdag élelmiszereket tartalmazó adatbázist).

Az úgynevezett „holland diéta” alapján biztosított flavonoidbevitelt (flavonolok és flavonok) napi 23 mg-ra becsülték. A korábbi becslések szerint a diéta során elérhető napi bevitelt 650 mg-ban állapították meg (Kuhnau, World Review of Nutrition and Dietetics, 1976;24:117), de mivel ez a becslés mára már elavult módszerek segítségével született, most már általánosan elfogadott nézet, hogy ezt az értéket túl magasra becsülték. Az Élelmiszerek Összetevőit Vizsgáló Laboratórium kutatói (Beltsville Human Nutrition Research Center) jelenleg egy olyan új módszer kifejlesztésén dolgoznak, ami az élelmiszerek polifenol-tartalmának pontos mérését teszi lehetővé.

A Polifenolok két csoportra oszthatók, non-flavonoidokra és flavonoidokra. A kvercetin és a katekin nevű flavonoidok a felszívódást és az anyagcserét illetően a legalaposabban tanulmányozott polifenolok közé tartoznak.

Nonflavonoidok - Élelmiszerforrás

ellagic sav - eper, fekete áfonya, málna
kumarinok

Flavonoidok - Élelmiszerforrás

anthocianinok - gyümölcsök
katekinok - tea, bor
flavanonok - citrusfélék
flavonok - zöldségek és gyümölcsök
flavonolok - zöldségek, gyümölcsök, tea, bor
isoflavonok - szójabab