A fitonutriensek szerepe a rákos daganatok, szívbetegségek és egyéb súlyos állapotok kezelésében.

Hogyan védhetnek a fitonutriensek a betegségekkel szemben?A fitonutriensek vélhetően az alább felsorolt mechanizmusok révén tudják biztosítani az emberi szervezet védelmét. A különböző fitonutriensek hatásmechanizmusának és működésének pontos megállapításához további kutatások szükségesek.

A fitonutriensek valószínűsíthető élettani hatásai:

- antioxidánsként működnek
- erősítik az immunrendszert
- hatékonyabbá teszik a sejtek közti kommunikációt
- módosítják az ösztrogén anyagcserét
- A-vitamint állítanak elő (a béta-karotinból A-vitamin képződik)
- elősegítik a rákos sejtek pusztulását (apoptózis)
- helyreállítják a dohányzás vagy egyéb káros hatásnak kitett, sérült DNS-eket
- a citokróm P450 és a II Fázisú enzimrendszerek aktiválása révén semlegesítik a rákkeltő anyagokat

Mi bizonyítja, hogy a zöldség- és gyümölcsfogyasztás segít az egészség megőrzésében?

A zöldség- és gyümölcsfogyasztás egészségre kifejtett jótékony hatását széles körű epidemiológiai, az emberi táplálkozást kutató, valamint a sejttenyésztéssel kapcsolatos felmérések bizonyítják. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány tanulmányt, ami a zöldség-és gyümölcsfogyasztás egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos.

A zöldségekkel, gyümölcsökkel, és a rákmegelőzéssel kapcsolatban teljes körű áttekintést nyújt az alábbi tanulmány: Steinmetz és Potter, Journal of the American Dietetic Association 1996;96:1027.

Bizonyítékok a karotinoidok jótékony hatásáról

A zöldség- és gyümölcsfogyasztás összefüggésbe hozható mind a vérzéses, mind az isémiás szélütés (stroke) kockázatának csökkentésével. A javasolt napi zöldség-és gyümölcsbevitel betartása 22%-kal képes csökkenteni a stroke kockázatát, beleértve a múló agyi isémiát is (Gillman et al. Journal of the American Medical Association. 1995;273;1113).

Azoknál az idősebb férfiaknál, akik a sötétzöld és sötétsárga színű zöldségek napi bevitele alapján a legfelső kategóriába sorolhatók, 46% százalékkal volt kisebb a szívbetegségek előfordulásának esélye, mint azoknál a férfiaknál, akik a legkevesebbet fogyasztják ezekből a zöldségekből. A rákos megbetegedés kockázata pedig 70%-kal volt alacsonyabb a felső ötödbe sorolt férfiaknál, mint a legkevesebbet fogyasztók körében. A zöldségfogyasztás alapján kialakított felső és alsó szint között nem volt számottevő különbség. A felső negyedbe vagy ötödbe sorolt férfiak a sötétzöld és sötétsárga színű zöldségek napi ajánlott bevitelének több mint kétszeresét fogyasztják (>2.05 és >2.2), míg az alsó negyedbe vagy ötödbe sorolt férfiak valamivel kevesebbet, mint a napi ajánlott adag (<0.8 és <0.7).

Mindez arra enged következtetni, hogy a zöldségfogyasztási szokások kis mértékű megváltoztatása is jelentős változásokat eredményezhet az egészség megőrzésében (Gaziano és munkatársai, Annals of Epidemiology 1995;5:255 és Colditz és munkatársai, American Journal of Clinical Nutrition 1985;41:32).

A paradicsomfogyasztás a prosztatarák kockázatát csökkentheti. A paradicsomfogyasztás mértéke alapján a felső ötödhöz tartozó férfiak körében (az ajánlott napi fogyasztás tízszerese egy héten) 35%-kal csökkent a prosztatarák kockázata azokhoz képest, akik az alacsony fogyasztás miatt (a napi ajánlott bevitel másfélszerese, vagy ennél kevesebb hetente) az alsó ötödbe kerültek (Giovannucci et al. Journal of the National Cancer Institute 1995;87:1767).

A lutein nevű karotinoidban gazdag növények, a spenót és a leveles zöldségek bevitele alapján rangsorolt fogyasztók felső ötödénél 46%-kal csökkent az időskori makula degeneráció kockázata az alsó ötödbe rangsoroltakhoz képest, akiknél a havi bevitel az ajánlott napi adag, vagy annál kevesebb (Seddon és munkatársai, Journal of the American Medical Association. 1994;272:1413).

Bizonyítékok a Polifenolok jótékony hatásáról

A legtöbb, de nem minden felmérés szerint a flavonoid-fogyasztás összefüggésbe hozható a szívbetegségek kockázatának csökkenésével. A flavonoid-bevitel alapján a felső harmadba sorolt idős holland férfiak körében 58%-kal volt kisebb a szívbetegségek kockázata az alsó harmadba soroltakhoz képest. Az alsó harmadba tartozók napi flavonoidfogyasztása 19 mg vagy annál kevesebb, míg a felső harmadba tartozók napi bevitele hozzávetőleg legalább 30 mg (Hertog és munkatársai, Lancet. 1993;342:1007).

Hasonlóképpen a finn alanyoknál a flavonoid-bevitel alapján a felső negyedbe soroltak körében 27%-kal (nők), illetve 33%-kal (férfiak) csökkent a szívbetegségek kockázata az alsó negyedbe sorolt alanyok esélyeihez képest (Knekt és munkatársai, British Medical Journal. 1996;312:478).

Mi a fitonutriensek kutatásának jelenlegi állása?

A népességtudományi tanulmányok alapján a zöldség-és gyümölcsfogyasztás összefüggésbe hozható az olyan krónikus betegségek kockázatának csökkentésével, mint a rák és a szívbetegségek bizonyos fajtái. A média és a fogyasztók fitonutriensek és a „teljes élelmiszerek” iránt tanúsított érdeklődése azonban jócskán megelőzi azt a tudományos megalapozottságot, ami ezeknek az élelmiszereknek vagy élelmiszer-összetevőknek az egészségre gyakorolt jótékony hatását bizonyítaná. A fitonutriensek kutatása napjainkban jelentős fejlődésen megy keresztül. A fitonutriens-fogyasztás és az egészség kapcsolatáról a közeljövőben remélhetőleg sokkal pontosabb információk kerülnek majd napvilágra. Addig is be kell érnünk annyival, hogy a fitonutriensekben gazdag zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék bevitelének növelésével hatékonyan csökkenthetjük a rákos megbetegedések és a szívbetegségek előfordulásának kockázatát.

Forrás: USDA Agricultural Research Service, USDA ARS: Human Nutrition Phytonutrients

SuperGreens vásárlás

http://www.drtihanyi.hu/uploads/body_sgph_promo_HUN.jpg


Green Magma vásárlás

http://www.drtihanyi.hu/uploads/gm.jpg
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!