Hasnyálmirigyrák kialakulása

Forrás: Nature, dr. Christine Lacobuzio-Donahue, Johns Hopkins University School of Medicine, Baltimore, Maryland, US

A hasnyálmirigyrák sokkal lassabban nő és fejlődik ki, mint azt korábban gondoltuk. Körülbelül 20 év kell ahhoz, hogy olyan stádiumba kerüljön, hogy már halálossá váljon. Ez azért jó hír, mert ebből fakadóan a korai felismeréssel jelentősen csökkenthető lenne a halálos áldozatok aránya. Ehhez egy olyan tesztre lenne szükség, amely pl. a vérből kimutatná a rák jelenlétét.

A kutatók szerint alapvetően két teória létezett arról, hogy a hasnyálmirigyrák miért olyan halálos. Az egyik elmélet szerint a hasnyálmirigyrák nagyon agresszív betegség már a kezdetektől, gyorsan átterjed más szervekre is. A másik elmélet szerint egyáltalán nem agresszív természetű, lassan képez áttétet, azonban a tünetei nagyon későn jelentkeznek, akkor, amikor már a betegeken nem lehet segíteni.

A kutatók meglehetősen meglepődtek, amikor rájöttek, hogy a második teória az igaz, legalábbis a hasnyálmirigyrákok döntő többségénél. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy korai felismeréssel drámaian javítani lehetne a túlélést.

A kutatócsoport szövetmintákat vett olyan hasnyálmirigyrákos betegekből, akik a betegség következtében hunytak el. A minták tartalmaztak szövet darabokat a primer tumorból és az áttétekből egyaránt (tüdő, máj és egyéb szervek).

Az összes betegnél átlagosan 61, a rákkal összefüggésben álló mutációt találtak az áttétek esetében, és ezek 64%-a jelen volt a primer tumor esetében. Egy speciális technika alkalmazásával, megvizsgálva a ráksejtek növekedését laboratóriumi körülmények között, megállapították, hogy mennyi idő kellett az egyes mutációk lezajlásához a primer tumor és a metasztázisok esetében.

Az eredmények azt mutatták, hogy átlagosan 20 év telt el az első kóros mutáció és a beteg halála között.

Átlagosan 11,7 év múlva alakult ki a primer hasnyálmirigy tumor az első kóros mutációt követően.

Újabb 6,8 év kellett átlagosan az első áttét kialakulásához.

És újabb, átlagosan 2,7 év telt el a beteg haláláig.

A kutatócsoport vezetője szerint hasonló képet mutat a vastagbélrák fejlődése is, melynek szintén évtizedek kellenek a halálos kifejlődéshez.

Sajnos a hasnyálmirigyrák a legtöbb esetben nem mutat semmilyen tünetet az áttét kialakulásáig. Az első tünet rendszerint a sárgaság, de ez már a májban keletkező áttétek eredménye.

A kutatásnak azért van hihetetlen jelentősége, mert felhívja a figyelmünket arra, hogy a rák kialakulása nem egy csettintésre történik, nem arról van szó, mint sokan gondolják, hogy egyszer csak „megbolondul” egy sejt és utána napok alatt kialakul a betegség. Hosszú évek kellenek ahhoz, hogy kifejlődjön, s ezt valószínűleg nagyban segítik a folyamatos negatív hatások: pl. dohányzás, rendszeres alkohol fogyasztás, stb.

A legfontosabb kérdés az, hogy vajon mit tehetünk akkor, ha megtörténik bennünk az első kóros mutáció?

Véleményem szerint nagyon sokat, ha olyan állapotba hozzuk szervezetünket, melyben védekező mechanizmusaink megfelelően tudnak működni, ha szervezetünket nem terheljük le mással.

Ugyanis ha szervezetünknek folyamatosan küzdenie kell olyan negatív környezeti hatásokkal, melyek többségét mi magunk okozzuk, akkor kevesebb energiája jut a védekezésre. Ha szervezetünk nem tesz mást, mint küszködik a bejuttatott mérgekkel (nikotin, alkohol, stb.), a felesleges zsírszövettel, a belekben lerakódott ártalmas anyagokkal, próbálja kiküszöbölni mindazt a káros hatást, ami kívülről érkezik, akkor éppen a lényegre nem jut kapacitás.

Erről szól egyébként dr. Robert Young elmélete is, hiszen szerinte a szervezet nem képes megfelelően működni és védekezni a káros hatásokkal szemben, ha folyamatosan a testünkbe bezúduló savakat kell semlegesítenie. Ha ezt megtesszük mi magunk lúgosítással, és nem terheljük fölöslegesen, akkor beindul saját öngyógyító mechanizmusa, mely szerinte minden betegség elpusztítására képes.