A Hodgkin-limfóma egy a nyirokcsomókból kiinduló rosszindulatú megbetegedés, mely az immunrendszer működését mélyrehatóan befolyásolja. Hodgkin kórnak is szokták nevezni. Mára a legtöbb beteg, akit Hodgkin-limfómával diagnosztizálnak, meggyógyul vagy betegsége hosszú évekig jól kontrollálható lesz. Ha a kutatások olyan ütemben fejlődnek a következő években, mint az elmúlt évtizedben, akkor ez a rosszindulatú betegség hamarosan teljesen gyógyíthatóvá válik.

Az immunrendszer legfontosabb feladata, hogy megharcoljon a szervezetbe jutó kórokozókkal és más betegségekkel. A nyirokrendszer része az immunrendszernek, mely a következő főbb részekből áll:

-    Nyirok erek: a nyirokrendszer nyirokerek hálózata, melyek a szervezet minden szövetéhez eljutnak.
-    Nyirok: a nyirokerek tiszta nyirok folyadékot keringetnek, mely fehérvérsejteket, főleg limfocitákat, B és T sejteket tartalmaz.
-    Nyirokcsomók: a nyirokerek kis, gömbölyű szövetmasszák révén kapcsolódnak egymáshoz, s ezek a nyirokcsomók. Nyirokcsomók találhatók a nyakban, a karokban, mellkasban, hasban és ágyékban. A nyirokcsomók fehérvérsejteket raktároznak, melyek segítségével elpusztítják a baktériumokat vagy más kórokozókat, amik a nyirokba kerülnek.
-    A nyirokrendszer egyéb részei: mandulák, csecsemőmirigy (ez felnőttkorban, normális esetben teljesen elcsökevényesedik), lép.

Nyirokszövetek a szervezet más részeiben is találhatók, pl. a gyomorban, bőrben és a vékonybelekben. Éppen ennek köszönhetően a Hodgkin-limfóma a szervezet szinte bármely részéből kiindulhat, de a legtöbb esetben a rekeszizom felett található nyirokcsomóban alakul ki.

Hodgkin limfóma sejtek

A Hodgkin limfóma akkor alakul ki, amikor a limfociták (általában a B sejtek) elkezdenek abnormálisan viselkedni. Az abnormális sejt neve: Reed-Stemberg sejt, mely jóval nagyobb a normális sejtnél.

A Reed-Stemberg sejt aztán osztódásnak indul, majd az abnormális osztódott sejtek is osztódnak, így egyre több abnormális sejt keletkezik. Ráadásul ezek az abnormális sejtek nem pusztulnak el akkor, amikor kellene nekik és a szervezetet sem védik a kórokozóktól. Amikor az extra sejtek szövetmasszát hoznak létre, kialakul a tumor.       lymph.jpg

A Hodgkin limfóma oka máig ismeretlen, de vannak rizikófaktorok , hajlamosítanak a betegség kialakulására :

-    egyes vírusok: Epstein-Barr vírus, HIV vírus
-    meggyengült immunrendszer (öröklött betegség, egyes gyógyszerek vagy szerv transzplantáció hatására)
-    életkor: 15 és 35 év között, valamint 55 év felett a leggyakoribb
-    ha a betegség korábban előfordult a családban
-    radioaktív sugárzás
-    korábban lezajlott, akár évtizedekkel korábban elvégzett, sikeres kemoterápiás kezelés
Természetesen az egyes rizikófaktorok jelenlétéből még nem következik az, hogy valakinél ki is fog alakulni a betegség, azonban növeli annak valószínűségét.

A Hodgkin limfóma legfőbb tünetei:

-    duzzadt nyirokcsomók (amik nem fájnak)
-    nagyobb érzékenység az alkoholfogyasztásra, illetve nyirokcsomó fájdalom alkoholfogyasztást követően (az esetek kb. 25%-ában)
-    hirtelen súlyvesztés
-    nem múló láz
-    éjszakai izzadás
-    viszkető bőr
-    köhögés, légzési nehézség, mellkasi fájdalom
-    fáradtság érzet, gyengeség

Nem kell megijedni, a fenti tünetek a legtöbb esetben nem feltétlenül a Hodgkin kór előjelei, azonban ha tartósan, 2 hétnél tovább fennáll valamely állapot, akkor érdemes szakemberhez fordulni.

A Hodgkin limfóma diagnosztizálásának lépései:

-    fizikális vizsgálat: a nyirokcsomók kitapintása
-    vérvizsgálat
-    mellkas röntgen: a mellkasröntgen kirajzolhatja a mellkasban lévő duzzadt nyirokcsomót, valamint a megnagyobbodott nyirokcsomók ultrahang vizsgálata, valamint CT és néha PET vizsgálat elvégzése is célszerű lehet
-    biopszia: a Hodgkin limfóma diagnosztizálásának egyetlen biztos formája (a gyakorlatban  komplett nyirokcsomók kivételét és szövettani feldolgozását jelenti)

A Hodgkin limfómának alapvetően két fajtáját különböztetjük meg: a klasszikus Hodgkin-limfómát és a Noduláris limfocita predominációs Hodgkin limfómát, melynek során az abnormális sejteket popcorn sejteknek hívjuk. A két típus kezelése eltérő lehet.

A Hodgkin limfóma stádiumai

A legjobb kezelés érdekében az orvosnak ismernie kell a betegség pontos stádiumát, amihez szükség lehet CT, MRI, PET vagy csontvelő biopszia vizsgálatokra.

I.    stádium: a limfóma sejtek csak egy nyirokcsomó csoportban találhatók (pl. nyak, kar, stb.), vagy ha a limfóma sejtek nem a nyirokcsomóban találhatók, hanem csak egy szövetben vagy szervben (pl. a tüdőben).
II.    stádium: a limfóma sejtek legalább két nyirokcsomó csoportban megtalálhatók a rekeszizom azonos oldalán (alatta vagy fölötte), vagy a limfóma sejtek a szövetek vagy szervek egyik oldalán találhatók a rekeszizom egyik részén.
III.    stádium: a limfóma sejtek a rekeszizom alatt és fölött található nyirokcsomókban is jelen vannak és más szövetek vagy szervek egyes részeiben is megtalálhatók. A limfóma sejtek a lépben is megtalálhatók lehetnek.
IV.    stádium: a limfóma sejtek több szövetben vagy szervben is megtalálhatók vagy a limfóma egy nyirokcsomóban és egy távoli szervben is jelen van.

A Hodgkin limfóma kezelése

A Hodgkin limfóma kezelésénél több gyógymód is szóba jöhet:

-    kemoterápia
-    és/vagy sugárterápia
-    őssejt átültetés

Őssejt átültetésre általában akkor kerül sor, ha a limfóma a kezelést követően visszatér, ekkor a szervezetből saját őssejteket nyernek ki (autológ őssejt transzplantáció) és ezt követheti a nagy dózisú kemoterápia, sugárkezelés vagy mindkettő. A nagy dózisok következtében a Hodgkin limfóma sejtekkel együtt elpusztulnak az egészséges vérsejtek is a csontvelőben. Ezt követően adják vissza a saját őssejteket, hogy a szervezet ne pusztuljon el. 

A kezelés célja szinte minden stádiumban kuratív, azaz a cél a betegség végleges meggyógyítása és nem csak a tartós tünetmentesség elérése. A betegség szerencsére ritka, évente 150-200 új megbetegedéssel kell számolnunk hazánkban.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!