A mutációk bekövetkeztének és hatásainak vizsgálata nem egyszerű feladat, nem csupán a rákkutatókat teszi próbára, hanem a matematikusokat is.

Forrás: Proceedings of the National Academy of Sciences

A Johns Hopkins Egyetem és a Harvard Egyetem tudósai tanulmányozták a mutációk hatását az emberi szervezet sejtjeire és felállítottak egy matematikai modellt. Ez a modell azt mutatja, hogy az egyes, rákot okozó mutációknak nagyon csekély hatásuk van a tumor növekedésére, átlagosan mindössze 0,4%-kal növelik meg a sejtosztódás mértékét (gyorsaságát).

Ez a kutatás megerősíti azt, hogy sok esetben a rák kialakulásának oka nem más, mint számos mutáció, genetikai hiba felhalmozódásának eredménye. A tumor kialakulásának és növekedésének feltétele tehát egy lassú, állandó, hosszú ideig, akár évekig tartó mutáció sorozat.

Minden sejtünk átesik ugyan azon a folyamaton: osztódás, osztódás, osztódás, majd halál. Ez egy teljesen természetes körforgás, mely egészséges emberekben egyensúlyban van. Rákos megbetegedés esetén ez az egyensúly felbomlik: a rákos sejtek kiszorítják az egészséges sejteket és ellepik a szervezetet.

MATUZALEM tabletta

{$up_uri}matutabl.jpg


Nagyon fontos feladat a rákkutatás során, hogy meg kell különböztetni az ún. „vezető” vagy irányító és „követő” mutációkat a rákos daganatokban. A szolid tumorok legnagyobb része 40-100 mutációt tartalmaz genetikai kódjukban, de ezek közül átlag 5-15 mutáció okozza a tumor növekedését.

A tumorok akkor kezdenek el növekedni, amikor bekövetkezik az első olyan mutáció, ami jelentős előnyt biztosít a többi sejttel szemben, és olyan növekedést, ami sokkal gyorsabb a szomszéd sejtek növekedésénél. De mivel ezek az irányító mutációk lassan halmozódnak fel az adott sejtben, hatásuk hasonló a kamatos kamathoz: a növekvő sejtosztódás hatására egyre több irányító mutáció következik be. Az irányító mutációk közti idő tehát meghatározó lehet a végső kimenetel szempontjából.

Ha például egy adott emberben egy sejtet 20 év alatt nem ér egy újabb irányító mutáció, a benne kifejlődő rákos daganat néhány mg nagyságúra nőhet csupán. Ha azonban ez a második irányító mutáció 5 éven belül éri ugyan azt a sejtet, 25 éven belül a tumor több száz gramm nagyságúra nőhet. Általánosságban, az emberi szervezetben ahhoz, hogy egy kezdeti sejtből rákos daganat fejlődjön ki, kb. 30 év szükséges. A kutatás során egyébként a glioblastoma multiforme és a hasnyálmirigy adenokarcinoma betegségeket tanulmányozták.

A választás nem véletlen, hiszen különlegesen rosszindulatú daganat formákról van szó mind a két esetben.

{$up_uri}megafoodgombabanner.jpg
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!