63 éve jelent meg az első gyógyszer, amivel rákos betegeket próbáltak kezelni. Akkor úgy hitték, ugyan olyan sikertörténet előtt állunk, mint az antibiotikumok esetében. A kezdeti lelkesedést hatalmas csalódás váltotta fel.

Miközben repkednek a médiában a rákkutatásra szánt dollár milliárdok, azért nem árt szemügyre venni szűkebb pátriánk valóságát.

Nos, ma Magyarországon a GDP 0,0012%-a jut a rákbetegségek kutatásának a támogatására, - és ebben nem csak a kormányzati, hanem az egyéb alapítványi támogatások is benne vannak -, ami egy főre vetítve 21 forint és ötven fillért jelent.

Ma a daganatos betegek kezelésének sikerét leginkább az áttétek kialakulása veszélyezteti.

Amikor a különböző szervi áttétek már kialakultak, akkor az azt jelenti, hogy a szervezetnek tumor sejtek százmilliárdjaival kellene megküzdenie. Nem túl biztató kilátások.

A rosszindulatú daganat sejtek mivel rendelkeznek a korlátlan és szabályozatlan osztódás képességével, így bennük folyamatosan új és új mutáns sejtek keletkeznek, melyek utódai már sikerrel szállnak szembe a kezdetben hatásosnak tűnő gyógyszer kombinációval.

Az is megdöbbentő eredmény, hogy az hogy egy daganat mennyire invazív, azaz milyen hamar, és gyakran képez áttéteket, nem a daganat kései szakában, hanem inkább a korai szakban dől el. Ma kb. 300 olyan génről tudunk, melynek mutációja következtében rákbetegség alakulhat ki. Ez kb. az emberi génállomány egy százaléka!

Mégis leggyakrabban az onkogének és a tumorszupresszor (tumor gátló) gének mutációja áll a rosszindulatú folyamatok mögött.

Reménykeltőnek látszik, valamennyi onkogén és tumorszupresszor útvonal valamilyen módon KAPCSOLÓDIK AZ ANGIOGENEZISHEZ (ÉRUJDONKÉPZŐDÉSHEZ). Mai gyógyszereink azonban még molekuláris célpontokra hatnak, és képtelenek egy egész útvonal blokkolására.

Több mint 63 évvel az első rákellenes készítmény bevezetése után még ma sem tudjuk, hogy egyik tumor sejt miért reagál jobban egy adott készítményre, mint a másik. Ez sajnos a legújabb készítmények vonatkozásában is igaz (tirozin kináz gátlók, ERBB2 blokkolók), hiszen ezek a molekuláris markerek a normális sejtekben is jelen vannak.

A jövőt valószínűleg ezeknek a jel utaknak a gátlása jelentheti. Ma még a rákterápia molekuláris célpontok ellen irányul, ami az estek többségében elégtelen.

A fejlett nyugati társadalmakban a rák halandósága kisebb, mint nálunk. Ennek oka elsősorban a hatékonyabb megelőzésben és a jobb kezelésben jelölhető meg.

Ebben a küzdelemben nem nélkülözhető a komplementer medicina segítsége sem. A szervezet lúgosítása, a Matuzalem egyedi catechin, epicatechin, és epigallocatechin összetétele, a ganoderma lucidum (Hunza barack), a Flavonoid komplex polifenol, resveratrol, kvercetin tartalma ebben sokat segíthet.

Lúgosítás - Lúgosítás
Matuzalem - Matuzalem
Hunza Barack - Hunza Barack
Flavonoid komplex - Flavonoid komplex
Folyékony klorofill - Folyékony klorofill

Komplementer Csomag Daganatos Betegeknek - Komplementer Csomag Daganatos Betegeknek


{$up_uri}matu.jpg


{$up_uri}flavo.jpg


{$up_uri}kloro.jpg


{$up_uri}ls.jpg
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!