Melanoma vs. MIC-1 fehérje

Forrás: Penn State College of Medicine researchers, The Foreman Foundation Research Laboratory

Ahhoz, hogy egy rákos daganat növekedni tudjon, saját érhálózatot kell létrehoznia. Ezek a tumort tápanyaggal, vérrel, oxigénnel, szénhidrátokkal, stb. ellátó erek biztosítják a daganat túlélését és burjánzását. Ha sikerül megakadályozni ennek a bizonyos érhálónak a kialakulását, jelentősen csökkenteni lehet a rákos daganat fejlődését. Ezt az ér újdonképződést nevezzük angiogenézisnek.

Minden rákos daganat egy kis sejtcsoportként kezdi el pályafutását, s ezek a sejtek sejtfalukon keresztül veszik fel a szükséges tápanyagot és juttatják ki a felesleget a sejtek közötti térbe. Ez a folyamat azonban nem túl hatásos és egy nagyobb daganatnál már nem tud elegendő mennyiségű tápanyagot juttatni a daganat belső sejtjeinek, így a daganat nem képes megfelelő ütemben növekedni. Ekkor a daganat úgy küzdi le ezt az akadályt, hogy olyan fehérjéket választ ki magából, melyek kapcsolatba lépnek a daganat körüli erekkel és arra kényszerítik őket, hogy új ereket bocsássanak ki magukból a tumor sejtek irányába.



Ezek az új erek bele nőnek a tumorba és biztosítják annak tápanyag ellátását, illetve a felesleg elszállítását. Ez a folyamat, az angiogenézis biztosítja a tumor növekedését. Egy szemléletes példával megvilágítva, amíg a város melletti tanyán csak pár ember él, addig megoldható, hogy ők a közeli kútból hordják maguknak a vizet, azonban egy nagyobb település már nem tud egyetlen kútra ráépülni. A tanya fejlődéséhez vízvezetékre van szükség, ahogy a tanya fejlődik, ahogy egyre többen költöznek oda, nő az igény a vízvezetékre. Egy bizonyos szint felett pedig a tanya rácsatlakozik a közeli város vízvezetékére, s ezt biztosítja, hogy a kis tanyából évek múlva egy nagyobb település fejlődjön ki.

A fenti példánál maradva, ha sikerül megakadályoznunk, hogy a tanyán élők rákapcsolódjanak a város vízvezetékére, akkor nem tud nagyobb településsé fejlődni, hiszen egy kút csak korlátozott számú ember víz igényét tudja kielégíteni. Ugyan ez történik a rákos daganattal is, ha sikerül megakadályozni, hogy kialakítsa saját érhálózatát.

Ezért rendkívül fontos azoknak a fehérjéknek a feltérképezése, melyek az ér újdonképződésért felelősek. Korábban kutatók azt találták, hogy az ún. VEGF fehérje játszik fontos szerepet az angiogenézis folyamatában. A VEGF fehérjére ható gyógyszerek azonban nem tudták megállítani a melanomás betegek állapot romlását. Ezért a kutatók tovább vizsgálódtak, s így találtak a MIC-1 fehérjére, melynek szintén komoly szerepe van a tumor érhálózatának kifejlesztésében. Tudni kell azt is, hogy ezek az erek nem pontosan olyan szerkezetűek, mint a normális, nem daganat által indukált erek, ebből következik, hogy miért is voltak részben sikertelenek a VEGF blokkoló készítmények, és miért várunk sokkal többet a MIC-1 gátlóktól.

Az American Joural of Pathology című szaklapban publikált tanulmány szerint a MIC-1 fehérje szintje a melanomás betegek 67%-ánál 5-6-szorosa a nem rákos betegek értékeihez képest.

A kutatók reményei szerint, ha sikerül blokkolni a MIC-1 fehérjét, azzal jelentősen javítani lehet a melanomás betegek életkilátásait.