Szerencsére bizonyos esetekben a mellrákot még nagyon korán sikerül diagnosztizálni (stage 0), ilyenkor nem szükséges, hogy a beteg kemoterápiás kezelést kapjon a gyógyulás érdekében.

A másik véglet, amikor a mellrák már előrehaladott állapotában kerül felismerésre, ilyenkor szükség van a kemoterápiára annak érdekében, hogy a beteg sikeresen leküzdhesse a betegséget.

Van azonban a két véglet között egy elég széles átmenet, ahol sajnos nem egyértelmű – főleg tapasztalataim szerint leginkább a betegek részéről -, hogy kell-e alkalmazni a kemoterápiás protokollokat.

A kemoterápia célja, hogy elpusztítsuk a szervezetben jelen lévő ráksejteket. Azonban a legtöbb kemoterápiás készítmény nem képes tökéletesen szelektálni és nem csak a ráksejtekre jelent veszélyt, hanem az ép, egészséges sejtekre is. A legtöbb kemoterápiás készítmény maga is rákkeltő.

Éppen ennek a rákkeltő tulajdonságnak köszönhetően tapasztalataim alapján alapvetően kétféle gondolkodásmód van jelen: az egyik szerint a kemoterápia szükséges, hiszen, ha ráksejtek maradnak a szervezetben, azok bármikor újra elkezdhetnek burjánzani, s így újra kialakulhat a rákos daganat. A másik álláspont pedig azt mondja, hogy ha a kemoterápia károsítja az egészséges sejteket, gyengíti a szervezet védekező rendszerét, az immunrendszert, akkor az nem lesz képes legyőzni a szervezetben maradt ráksejteket, s így újra kialakulhat a daganat.

Ezzel a dilemmával nap, mint nap szembesülnek azok a betegek, akiknél valamilyen rosszindulatú daganatot diagnosztizálnak.

Léteznek ma már bizonyos patológia tesztek, melyek segíthetik azt a döntést. Ami azonban jelentősen súlyosbítja a helyzetet, hogy a nőknek mindössze pár hetük marad eldönteni, hogy a kemoterápiát választják-e, hiszen egy bizonyos idő után már nincs értelme a kemoterápiás kezelésnek. Ez a gyakorlat persze erősen vitatható.

A fent említett, „döntés támogató” faktorok pl.: a tumor HER-2 receptor pozitív vagy negatív, ösztrogénre érzékeny vagy sem, a nyirokcsomókba átterjedt-e a tumor, stb.

Ennek ellenére sokan vannak, akiket nem érdekelnek a statisztikai adatok, és döntésüket más alapon hozzák meg. Nagyon sokszor pedig a családtagok befolyásolják a betegeket.

Véleményem szerint, mivel ma még nagyon messze vagyunk a valódi megoldástól, az igazán jó döntés, ha megadjuk magunknak a sanszot minden téren. Éppen ezért alkalmaznak pl. Japánban bizonyos készítményeket (pl. gyógygomba kivonatokat) a kemoterápiás kezeléssel párhuzamosan. Ennek oka, hogy egyszerre próbálják meg elpusztítani a ráksejteket és közben támogatni, erősíteni az immunrendszert. Több kutatás is azt mutatta, hogy ezek a természetes készítmények elviselhetőbbé teszik a kemoterápia sokszor igen súlyos mellékhatásait, tehát a kezeléseket nem kell félbe hagyni, felfüggeszteni. Ha úgy sikerül elpusztítani a ráksejteket, hogy közben nem „verjük agyon” szervezetünket, akkor sokat tettünk a gyógyulás érdekében.

Mert lássuk be: azért vannak kemoterápiás protokollok, azért csak bizonyos számú és időtartamú kezelést kapnak a betegek, mert a gyógyszerek rendkívül toxikusak, és ha nem iktatnának be adásuk közé szüneteket, akkor az komolyan veszélyeztetné a betegek életét. Ha lennének ideális gyógyszereink a daganatokkal szemben, akkor a terápiát valószínűleg sokkal hosszabb ideig folytatnánk, egészen a teljes tumor mentességig. De ilyen készítményeink ma még nincsenek. Sok esetben a meglévő protokollokat sem tudják végig vinni a mellékhatások miatt. Ezért örülni kell, ha vannak olyan készítmények, melyek a best supportív terápia részeként lehetővé tehetik, hogy a jelenlegi protokollokat ne kelljen a mellékhatások miatt idő előtt megszakítani és ezzel a gyógyulás esélyét jelentős mértékben rontani.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!