Számos tévhit kering az interneten a mellrákkal kapcsolatban, ezért megpróbálom összegyűjteni a legfontosabb információkat a mellrák vonatkozásában.

1, Tévhit: a mellráknak főleg genetikai okai vannak.

Valóság: mindössze az esetek 5-10%-ánál van szerepe annak, hogy a családban korábban előfordult a betegség. Az American Cancer Society szerint a mellrák kialakulásához több speciális gén mutációnak kell bekövetkeznie, aminek főképp az életmód és a táplálkozás az oka. A mellrák pontos okát még nem ismerjük, de számos olyan tényezőről tudunk, ami jelentősen növeli a kialakulás kockázatát.

2, Tévhit: a kisebb mellkasú nőknél kisebb a mellrák kialakulásának esélye.

Valóság: a mellek mérete egyáltalán nem játszik szerepet a mellrák kialakulásában.

3, Tévhit: a mellrák biztos és minden esetben kialakuló jele a mellben tapintható csomó.

Valóság: az esetek kb. 10%-ánál nem tapasztalható fájdalom, csomó vagy egyéb elváltozás. Ráadásul a mellben felfedezett csomók 80-85%-a jóindulatú (pl. ciszta, fibroadenoma). Természetesen minden esetben orvoshoz kell fordulni, ha hasonlót tapasztal.

Fontos jelek lehetnek még:

- fájdalom
- alakváltozás
- érintéskor meleg érzet
- a bőrfelületen megjelenő elváltozások

4,Tévhit: a rendszeres mammográfia csökkenti a mellrák kockázatát és segít a megelőzésben.

Valóság: a rendszeres mammográfia nem csökkenti a mellrák kialakulásának rizikóját és nem segít a megelőzésben sem, „csupán” a korai felismerést segíti. Ennek viszont, mint minden rák esetében, hatalmas jelentősége van a gyógyulás szempontjából. Ettől függetlenül sajnos a mammográfia megbízhatósága is csak 80%-os, az esetek 20%-ában nem mutatja ki a kórós elváltozást. Éppen ezért fontos a rendszeres szűrés.

5, Tévhit: a mammográfia mellrákot okozhat.

Valóság: az a kis sugárzás, ami a vizsgálat során éri a szervezetet, nincs arányban azzal a hatalmas előnnyel, ami a korai felismerésből fakad. 40 éves kor fölött a vizsgálatot évente el kell végeztetni. Ráadásul a modern technikának köszönhetően a mai gépek sugár kibocsátása kb. 2%-a a 20 évvel ezelőttinek. Így a hosszú távú egészségkárosodás valószínűsége közel zéró.

6, Tévhit: fiatal nőknél nem alakulhat ki mellrák.

Valóság: tény, hogy a betegség előfordulása az életkorral együtt nő, azonban a mellrákos esetek kb. negyedét 50 év alatti nőknél diagnosztizálják. Ráadásul náluk magasabb a halálozási ráta is. Éppen ezért a megelőzést és a rendszeres vizsgálatokat minél előbb el kell kezdeni.

7, Tévhit: a dezodorok és izzadás gátlók mellrákot okozhatnak.

Valóság: a dezodorok és izzadás gátlók nem okoznak mellrákot, ezért nyugodtan lehet használni őket. A tévhit azon nyugszik, hogy az izzadás gátlók és dezodorok megakadályozzák a mérgező anyagok kiválasztódását a szervezetből, ezek a toxikus anyagok felhalmozódnak a nyirokrendszerben és ez okozza a mellrákot.

Azonban egy 2002-es tanulmány semmilyen kapcsolatot nem talált ezen készítmények használata és a mellrák előfordulási gyakorisága között.

Más feltételezések szerint a dezodorokban található anyagok (pl. alumínium) okozhatnak mellrákot és azokban a fejlődő országokban, ahol ezek a termékek kevésbé elterjedtek, ott alacsonyabb a mellrák gyakorisága. Ennek azonban ellentmond például az, hogy az USA-ban sokkal többen használnak dezodorokat, mint Európában, mégis Európában magasabb a mellrák gyakorisága. Ez idáig tehát nem sikerült bebizonyítani, hogy a dezodorok és izzadás gátlók mellrákot okozhatnak.

8, Tévhit: a felmelegedett autóban hagyott műanyag palackból történő ivás mellrákot okozhat.

Valóság: ez a feltételezés azon alapul, hogy a meleg hatására dioxin kerülhet a palackból a folyadékba, ami rákkeltő hatású. Azonban a műanyag palackok nem tartalmaznak dioxint, a nap sugarai pedig nem elég erősek ahhoz, hogy hatásukra ez a mérgező vegyület kialakuljon.

9, Tévhit: a melltartó viselés növeli a mellrák kockázatát.

Valóság: semmilyen tudományos tény vagy kutatás nem állapította még meg ennek a mítosznak a valóság alapját.

A mellrák esetében is nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre. Az elhízás, a dohányzás, a stressz, az alkoholfogyasztás, a kevés mozgás és a rendszertelen, rossz minőségű táplálkozás mind-mind növelik a betegség kialakulásának esélyét.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!