Vajon lehetnek-e rákosak a növények?

A növény korlátlan növekedéssel bíró része a gyökér, pontosabban a gyökércsúcs. Ha a gyökércsúcs sejtjeit midig újabb és újabb táptalajra visszük át,- ami minden tartalmaz, amire a sejteknek szüksége van-, akkor ezek a sejtek tetszőleges ideig tovább tenyészthetők. Az izolált növényembriók igényei igen nagyok, a tenyészethez komplett tápanyagforrások, pl. kókusztej hozzáadása elengedhetetlen.

Az így tenyésztett sejtek egy idő után differenciálatlan sejtcsoportot képeznek (kallusz képződés), amelyben az eredeti szövet befolyása nem vagy csak nagyon csekély mértékben érvényesül. Ahhoz, hogy a kallusz szövet életben maradhasson, a táptalajnak tartalmaznia kell B2, B6 vitaminokat, L-glutamint (aminosavat), cukoralkoholokat és fitohormonokat (növényi hormonokat). Az így fenntartott kallusz szövetben spontán is képződnek növényi hormonok, pl. auxinok (e nélkül nincs gyökérképződés). A NÖVÉNYI DAGANATSEJTEK AZONBAN MINDENFÉLE HOZZÁADOTT HORMON NÉLKÜL IS KÉPESEK A NÖVEKEDÉSRE.

Normális, megfelelő körülmények mellett növényi embriók keletkeznek (ezt már sikerült megvalósítani a répaféléknél, a dohánynál, a napraforgónál, kukoricánál, stb.). Az így nyert növények vírusmentesek, sterilek.

Az egyedülálló sejtek hajlama a sejtosztódásra kisebb, mint ha csoportban vannak együtt. Az egyedülálló sejtből nyert sejtkultúrák sokkal több tápanyagot igényelnek, mint a kallusz sejtjei. Tehát egy merész párhuzam alapján kijelenthető, egy tumor sejt sehol nem tud áttétet képezni, egész egyszerűen egyedül nem megy!

Viszont ha az így nyert sejtek sejtfalát elbontják enzimatikusan, akkor lehetővé válik az, hogy pl. egymástól nagyon távol eső növények protoplazmái összeolvadjanak (pl. kukorica, szója), és így egy olyan növényi hibridet nyerjenek, ami természetes kereszteződés útján soha nem jöhetne létre.

Ehhez a folyamathoz még cukorkötő proteinekre, lektinekre is szükség van.

Az ilyen hibrid sejtek (pl. emberi és egér limfociták összeolvasztásával is létre lehet hozni), és az így nyert hibrid sejtek gyártják pl. azokat a daganatölő antitesteket vagy fehérjéket, amik ma a biológiai terápia szó alatt értendő kezelési formák (Erbitux, Avastin, rituximab, ibritumomab – Zevalin, stb.)

Így érthető, miért ilyen drágák ezek a speciális készítmények, melyből napjainkban már kb. húsz féle van forgalomban, de 2-3 éven belül a számuk kettőszáz fölé emelkedhet.

Ezért amikor a növényi csírák fogyasztását javasolom (pl. Green Magma, árpacsíra, SuperSoy, stb.), jó okom van rá, hiszen hihetetlenül értékes anyagok kerülnek általuk a szervezetünkbe.

A lényeg tehát: napjaink high technológiája már harminc évvel ezelőtt a növénynemesítők napi gyakorlatának része volt, „de csak nem fogjuk utánozni őket, hiszen olyan nagy a különbség egy fa és egy ember közt”. Ám a lényeget illetően úgy látszik, még sincs így. Még ha Mozart zenéjére nem is nő gyorsabban a rózsa…

Komplementer Csomag Daganatos Betegeknek - Komplementer Csomag Daganatos Betegeknek
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!