Borzasztó, ami Japánban történt az elmúlt napokban: ahogy lezajlott az utóbbi évtizedek legnagyobb földrengése, jött is a cunami, ami hatalmas pusztítást végzett a szigetország partvidékén és ha mindez még nem lett volna elég, "atomkatasztrófa" is kialakult, melyről azonban meglehetősen ellentmondásos információkat kapunk.

Nap, mint nap jelennek meg cikkek, beszámolók a fukushimai atom helyzetről a médiában, melyek egy része már kifejezetten pánikra adhat okot.

Nézzük meg, mit is jelent a radioaktív sugárzás a gyakorlatban.

Radioaktív sugárzásról akkor beszélünk, ha egy nem stabil atom magja bomlani kezd és ionizáló részeket kezd magából kibocsátani. Ez az ún. ionizáló sugárzás. Amikor ezek a részecskék élő anyaggal, pl. szövetekkel érintkeznek, károsíthatják azokat, feltéve, hogy a sugárzás mértéke elég nagy. Az ionizáló sugárzás az emberi szervezetre akár halálos is lehet, égési sérüléseket és rákot okozhat.

A sugárzás nagyságának mérésére az ún. REM-et használjuk (roentgen equivalent in man), mely tulajdonképpen a sugárdózis mértékegysége. Segítségével megállapítható, hogy a sugárzás mennyire káros a szervezetre nézve.

Egy gyors, rövid 50 rem dózis nem okoz problémát. 50 és 200 rem közötti dózis már megbetegedést okoz, de nagyon ritka a halálos szövődmény. 200 és 1000 rem közötti dózis már súlyos betegségeket okozhat, míg az 1000 rem feletti dózis halálos.

A hiroshimai atombomba (és általában a nukleáris robbanások) következtében a lakosság 2 dózist kapott a sugárzásból, egyet közvetlenül a robbanáskor, a másik dózist pedig a nukleáris porból. Ez a radioaktív szennyezés épül be a talajba és jut el a növényekbe, állatokba, élelmiszerekbe és fejti ki káros hatását még évek, évtizedek múlva is.

A radioaktív sugárzás lehetséges következményei:

- 100 rem esetén: hányinger, hányás, fejfájás, fehérvérsejt csökkenés
- 300 rem esetén: hajhullás, emésztőrendszeri, idegrendszeri károsodás, fehérvérsejtek drámai csökkenése, immunrendszer erős meggyengülése

Kutatók szerint 450 rem sugárzásba az emberek fele belehal, 800 rem-be pedig gyakorlatilag mindenki. Nem azonnal, hanem egy-két napon, héten belül.

A radioaktív sugárzás mérésének legelterjedtebb mértékegysége a mSv (millisievert), amit egy bizonyos időegységre vetítve néznek (óra).

Mekkora sugárdózist jelentenek az egyes beavatkozások?

- egy banán elfogyasztása: 0,1 μSv
- fogászati röntgen: 5 μSv
- CT vizsgálat: 0,8–18 mSv

A csernobili katasztrófa után a környéken 10-300 Sv/óra sugárzás volt mérhető.

A legkisebb bizonyítottan rákkeltő érték a 100 mSv/év.

Az akut (egy napon belüli) sugárdózis tünetei:

- 0-0,25 Sv (0 – 250 mSv): nincs tünet
- 0,25 – 1 Sv (250 – 1000 mSv): hányinger, étvágytalanság, csontvelő-, nyirokcsomó- és lépkárosodás
- 1 – 3 Sv (1000 – 3000 mSv): közepes vagy erős hányinger, étvágytalanság, fertőzés, súlyosabb csontvelő-, nyirokcsomó- és lépkárosodás
- 3 – 6 Sv (3000 – 6000 mSv): erős hányinger, étvágytalanság, vérzés, fertőzés, hasmenés, hámló bőr, nemzőképtelenség (sterilitás), kezelés nélkül halált okoz
- 6 – 10 Sv (6000 – 10000 mSv): a fenti tünetek és a központi idegrendszeri károsodás, elhalálozás várható.
- 10 Sv fölött (10000 mSv): bénulás és halál

Eddigi információink szerint Fukushima környékén eddig a legmagasabb sugárzás 400 mSv/óra volt, ami azóta a töredékére esett le.

Csernobillel ellentétben itt a reaktor magja nem robbant szét, csak az illékony radioaktív gázok kerültek a légkörbe: leginkább a jód radioaktív izotópjai. Ezek hamar elbomlanak, rövid a felezési idejük, mindössze nyolc nap, tehát ránk akkor sem lehetnek veszélyesek, ha mindig Japán felől fújna a szél, mert nyolc nap alatt nem érne ide a radioaktív felhő. Ráadásul az ottani légáramlatok soha nem keverednek az Európát bármely évszakban uraló széláramlatokkal.

A probléma ott helyben nagy, ott, helyben kell megoldani, és ismerve ezt a szorgos, kitartó népet, nincs kétségem se abban, hogy meg fogják oldani.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!