Rák: mi okozzuk?

A tanulmány azt feltételezi, hogy a rák, főleg a gyerekekben kialakuló rákos daganat nem annak köszönhető, hogy átlag életkorunk jelentősen megnőtt, hanem a betegséget mi magunk okozzuk.

A Manchester Egyetem kutatói szerint az egyiptomi fáraók korában a rák egy rendkívül ritka betegség volt. Több száz múmia megvizsgálása után, mindössze egyben találták meg a rák jeleit. Az egész világon mindössze 2 esetet találtak. A rák előfordulása, főleg a gyermekkori ráké, az ipari forradalom után nőtt meg jelentősen.

Rosalie David professzor szerint a természetben, normális esetben szinte alig találni olyan tényezőt, ami rák kialakulásához vezethet. Éppen ezért az ősi időkben ez a betegség rendkívül ritkán fordult elő. A professzor szerint a rák modern életmódunk, a környezetszennyezés és életstílusunk, valamint
táplálkozási szokásaink megváltozásának eredménye.

A kutatásnak azért van igen fontos jelentősége, mert nem csupán egy szűk időhorizontot vizsgál, hanem több ezer évet nyúl vissza a történelemben.



Michael Zimmermann professzor diagnosztizálta az első rákos esetet egyiptomi múmiában. Elmondása szerint, az egyiptomi múmiák vizsgálatából jó képet kaphatunk a rákos daganatok előfordulási gyakoriságáról, hiszen sebészeti beavatkozások híján minden rákos betegség jelei megtalálhatók lennének a maradványokban.

A fenti állításokat állati maradványok vizsgálata is alátámasztotta. Az állati eredetű maradványok vizsgálata szintén azt mutatta, hogy az ipari forradalom előtt a rák előfordulása nagyon ritka volt. Mindössze egy Edmontosaurusban találtak áttétes daganatot. Ráadásul a legtöbb daganat jóindulatú volt, és csak pár esetben találtak rosszindulatú, áttétes daganatot.

Érelmeszesedés, csontritkulás, stb. létezett az ősi egyiptomi és görög társadalmakban is. Ezek a betegségek rendszerint akkor alakultak ki, amikor az egyedek már olyan idősek voltak, hogy a tünetek meg tudtak jelenni. Kutatók szerint ezekben a kultúrákban az emberek elég ideig éltek ahhoz, hogy a különböző rosszindulatú daganatok kialakuljanak. Mégis rendkívül ritkán fordultak csak elő, gyermekkori rákkal pedig a kutatók egyáltalán nem is találkoztak. Mai világunkban a gyermekrákok előfordulása is gyakoribb, mint az ősi görög vagy egyiptomi kultúrákban össz társadalmi szinten.

Sokan azt gondolták, hogy a rákos daganatok nem figyelhetők meg az ősi maradványokban, mert azok idővel eltűnnek. Zimmermann professzor szerint azonban a mumifikáció tökéletesen konzerválja a daganatok jellemző vonásait. Sőt, a mumifikálás jobban megőrzi a tumorokat, mint a normál szöveteket.
Világszerte több száz múmiát megvizsgáltak, de csak kettőben találtak rákos daganatot. Radiológusok megvizsgálták az összes európai és kairói múzeumot, de nem találtak rákos daganatokat a múmiákban.

A rákos daganatok irodalma az elmúlt 200 évben alakult ki csupán, miközben Hippokratésztől, Galenustól, Avicennától Paracelsusig rendkívül terjedelmes orvosi írások születtek, de a rák, mint kiemelkedően gyakori betegség valóban nem fordul elő, és ez nem magyarázható pusztán azzal, hogy akkoriban a diagnosztika sokkal fejletlenebb volt, mint manapság. Azért írtak róla keveset, mert egyszerűen ritka betegségnek számított.

kéményseprők – scrotális rák (1775)
dohányosok – orrüregi rák (1761)
Hodgkin kór - 1832

A fenti okfejtésből elég jól következik, hogy a valódi megelőzést jelenleg az jelentheti, ha visszanyúlunk a természethez és annak kincsit használjuk fel arra, hogy szervezetünket erősebbé és ellenállóbbá tegyük.