Rákos beteg spontán gyógyulása

A 60 éves Peter Crane-t leukémiával diagnosztizálták 18 hónappal ezelőtt. Közölték vele, hogy ez a betegség nem gyógyítható, de a kemoterápia esetleg segíthet.

Mr. Crane nem kezdte el a kezelést, mert a rák nem érte el azt a stádiumot, ahol ez a leghatékonyabb.

Most úgy tűnik, hogy a rák időközben eltűnt. Vérvizsgálatok kimutatták, hogy a teste teljesen mentes a ráktól és spontán meggyógyult.

A szakértők szerint Mr. Crane egy nagyon szerencsés ember. A spontán gyógyulás nagyon ritka, de megtörténhet. Mr. Crane fittnek és egészségesnek érzi magát és élvezi az új életét Mary-vel, a feleségével.

„Teljesen megdöbbentem, amikor közölték az orvosok, hogy a rák eltűnt. A vérképem 12 hónapja teljesen normális, a rák eltűnt, így nincs szükség semmilyen kezelésre. Az orvosok szerint a spontán gyógyulás nagyon ritka. Nem egyedülálló, nem azt mondom, hogy a rák nem fog visszajönni, de most, hogy tudom, hogy eltűnt, nagy kő esett le a szívemről” – nyilatkozta Mr. Crane.

Mr. Crane-t krónikus limfoid leukémiával diagnosztizálták (CLL), mely ennek a betegségnek a leggyakoribb formája. A CLL általában a 60 év felettieket érinti, és gyakrabban fordul elő férfiaknál. Kemoterápia és sugárkezelés is használható a tünetek súlyosságától függően.

Minden százezredik esetben fordul elő spontán gyógyulás. Néhány esetben azonban kiderül, hogy nem spontán gyógyulásról van szó. Vagy téves diagnózis születik, vagy a beteg nincs tisztában az egészségügyi állapotával.

Normális esetben a szervezet igyekszik leküzdeni minden potenciálisan veszélyes sejtet. Azonban a rákos sejteket néha nem veszi figyelembe a szervezet, így tudnak kifejlődni a tumorok. Mire az immunrendszer észreveszi a tumorokat, addigra legtöbbször már késő. Csak néhány esetben lép fel az immunrendszer időben és akkor részben vagy teljesen elpusztítja a tumort. Hogy egyes betegeknél miért tudja ezt megcsinálni az immunrendszer, másoknál meg miért nem, azt nem tudni. Kutatók egy csoportja azt állítja, hogy a modern szűrési technikák azonosítani tudják a kis daganatokat, amik maguktól is megszűnhetnek.

Láthatjuk az angol tanár úr esetében, hogy a szervezet minden külső segítség nélkül képes volt a betegséget legyűrni. Ezért tehát messze nem igaz az az állítás, miszerint ha már valaki rosszindulatú daganatos vagy vérképző betegségben szenved, akkor az már az immunrendszer teljes csődjét jelenti.

Az általam javasolt étrend kiegészítők sem úgy fejtik ki a hatásukat, hogy elpusztítják a rosszindulatú sejteket, hanem a szervezetnek segítenek, hogy rejtett tartalékait mozgósítva leküzdhesse a betegséget. Az én elképzelésem szerint naponta mindenkiben több ezer rosszindulatú sejt keletkezik, amit azonban szervezetünk idejében észrevesz és elpusztít. Ha ebbe a rendszerbe hiba csúszik, akkor alakulhat ki a rosszindulatú megbetegedés.

De Mr. Crane példája mutatja, hogy a szervezet képes még ilyenkor is spontán is a rejtett tartalékokat mozgósítani. Mr. Crane nem egy fantom, hús-vér ember, aki Newcastleben él és a Daily Mail hasábjain mosolyog az olvasókra, betegségét, ill. annak spontán gyógyulását pedig a helyi klinika haematológusai ismertetik meg az olvasókkal.