Mi is valójában a rák? Mi okozza a rákos daganatok kialakulását? A rák azon betegségek csoportjába tartozik, melyet a kontroll nélküli sejtburjánzás és áttétképződés jellemzi. Több mint 100 féle különböző ráktípust ismerünk, általában annak alapján osztályozzuk őket, hogy szövettanilag milyen típusú sejteket érintenek.

A károsult sejtek szabályozatlan osztódása „szövetmassza” kialakulásához vezet, amit tumornak hívunk. Ez alól csak a leukémiák jelentenek kivételt, ahol a rák az abnormális sejtosztódás hatására gátolja a csontvelő normális működését. Rákos daganat kialakulhat az emésztőrendszerben, idegrendszerben, szív-, és érrendszerben, tulajdonképpen a test szinte minden részét érintheti. Azokat a tumorokat, melyek növekedése egy normál mederben folyik és nem képeznek áttéteket, jóindulatú vagy benignus daganatoknak nevezzük.

A veszélyesebb daganatok a rosszindulatú, ún. malignus tumorok. Ezek vagy az érrendszer vagy a nyirokrendszer segítségével jutnak el a test különböző részeibe vagy saját érrendszer „kifejlesztésével” biztosítják maguknak a növekedést és folyamatos osztódást. Ez utóbbi folyamatot angiogenézisnek (véredényképződés) hívjuk.

Ha a tumor sikeresen eljut a test más részeibe, ahol osztódásnak, növekedésnek indul és elkezdi pusztítani az egészséges szöveteket, kialakul az áttét (metasztázis), ami már egy rendkívül súlyos állapot.

Mi okozza a rák kialakulását?

A rák a kontrollálatlan sejtnövekedés következménye, olyan sejteké, melyek nem pusztulnak el. A test normál sejtjeinek életfolyamata a növekedés, osztódás, majd a halál. Ha az apoptózis vagy programozott sejthalál folyamata megtörik, a rák  elkezd kialakulni. A normál sejtekkel ellentétben a rákos sejteknél nem működik a programozott sejthalál, a sejtek tovább növekednek és osztódnak, de ezek a sejtek funkcionálisan éretlenek, a szervezet számára semmiféle hasznot nem hajtanak. 

Mindennek eredménye az abnormális sejtmassza kialakulása, mely kontroll nélkül növekszik.

Az alábbi rövid kis filmen látható a rákos sejtek kialakulása és az áttétek képződése.
A kontroll nélküli sejtnövekedés akkor fordulhat elő, ha valamilyen károsodás vagy mutáció éri a sejt DNS-ét, azaz örökítő anyagát.

Négy kulcsfontosságú géntípus felelős a sejtosztódás folyamatáért:

-    onkogének: megmondják a sejteknek, hogy mikor osztódjanak
-    tumor szupresszor gének: megmondják a sejteknek, hogy mikor ne osztódjanak
-    öngyilkos gének: az apoptózis folyamatát kontrollálják, utasítják a sejtet, hogy ölje meg magát, ha valami nem megfelelően működik
-    DNS-javító gének: a károsult DNS kijavításáért felelősek

A rák akkor alakul ki, ha a gén mutáció révén a sejt képtelen kijavítani a károsult DNS-t, de öngyilkosságra sem képes. Hasonlóan rákos elfajulás alakul ki, ha a mutáció eredményeként gát alakul ki az onkogének és tumor szupresszor gének működésében. Az eredmény szintén a kontrollálatlan sejtnövekedés.

Karcinogének

A karcinogének olyan vegyületek, melyek közvetlenül felelősek a DNS-ben lévő speciális gének károsodásáért. Ezek az anyagok elősegítik a rák kialakulását. A legfontosabbak: dohány, azbeszt, arzén, bizonyos sugárzások, pl. gammasugárzás, röntgensugárzás, napsugárzás káros komponensei, kipufogógáz, stb. Amikor szervezetünket elérik ezek a káros hatások, ún. szabad gyökök keletkeznek, amik megpróbálnak elektronokat rabolni a szervezet más molekuláitól. Ezek a szabad gyökök károsítják a sejteket és rontják azok működését.

Genetikai tényezők

A ráknak kétség kívül genetikai tényezői is léteznek, tehát egy adott egyén életkilátásait meghatározhatják a családban korábban előforduló betegségek is. Ma már több kutatás is arról ír, hogy megfelelő életmóddal ezen örökletes hatások jelentős része kiküszöbölhető.

Más egészségügyi tényezők

Az idő előre haladtával egyre nő a DNS-t érintő kóros mutációk valószínűsége. Éppen ezért az életkor egy fontos rizikófaktor a rák vonatkozásában. Emellett számos vírusról is kimutatták, hogy növeli a rák kockázatát, sőt, közvetlen rákmegelőző állapotnak tekintjük ezen fertőzések tartós fennállását. pl. HPV, hepatitisz B és C, Epstein-Barr vírus, HIV, stb.

Mik a rák tünetei?

Igazából nincsenek általában rákos tünetek. Amit a tankönyvek erről korábban leírtak azok az előrehaladott áttétes rákbetegségekre jellemző tünetek.

Az egyes ráktípusok tünetei meglehetősen különbözőek lehetnek attól függően, hogy hol alakul ki a daganat, merre terjed és milyen nagy maga a tumor?

A legveszélyesebbek talán azok a ráktípusok, melyek csak a betegség előre haladott állapotában diagnosztizálhatók. Ilyen pl. a hasnyálmirigyrák is, mely hosszú időn keresztül nem okoz észlelhető panaszokat.

Hogyan osztályozhatók az egyes ráktípusok?

A ráknak létezik öt fő típusa:
1, Karcinómák: fedőhámból kiinduló rosszindulatú daganatok (pl. tüdő, mell, vastagbél)
2, Szarkómák: jellemzően a kötőszöveteket, csontokat, porcot, izmokat érintik
3, Limfómák: ezek a nyirokrendszerből és az immunrendszer sejtjeiből indulnak
4, Leukémiák: a csontvelőből indulnak és valamennyi sejtvonalát érintheti a vérképzésnek  
5, Adenómák: a mirigyekből indulnak (pl. pajzsmirigy, mellékvese, stb.)

Gyakori előtagok, amiket a betegségek megnevezésénél alkalmaznak

-    Adeno – mirigy
-    Chondro – porc
-    Erythro – vörösvértest
-    Hemangio – érrendszer
-    Hepato – máj
-    Lipo – zsír
-    Lympho – fehérvérsejt
-    Melano – pigment sejtek
-    Myo – izom
-    Osteo – csont
-    Uro – húgyhólyag
-    Retino – szem
-    Neuro – agy

Rákdiagnosztika és stádiumok

A rák korai felismerése jelentősen növeli a sikeres terápia és a túlélés esélyét. Ma már számos eszköz áll az onkológusok rendelkezésére a diagnózis felállításához: röntgen, CT, MRI, PET, ultrahang, endoszkóp, stb.   
  
Hogyan lehet a rákot gyógyítani?

A leggyakrabban alkalmazott eljárások:

-    sebészeti beavatkozás
-    sugárterápia
-    kemoterápia
-    immunterápia
-    hormonterápia
-    génterápia, ill. ezek kombinációi

Nem nélkülözhető  a palliatív terápia (segítő terápia) sem. Pl. fájdalomcsillapítás, különböző transzfúziók, őssejt átültetések - ezek egy rész nem palliatív, hanem kuratív terápia része, tehát a beteg végleg meggyógyulhat (étrend-kiegészítők, pszichológiai segítség, könnyű mozgás a jó levegőn, stb.)

Ezt a sok feladatot ma már nem képes egy orvos ellátni, ezért a rákbetegek gyógyítását onkoteam végzi, melynek a tagja az onkológus mellett esetleg más szakorvos is lehet, a helyzettől függően (radiológus, sugárterapeuta, sebész, kardiológus), de tagja még a pszichológus, a gyógytornász, a nővér (néha speciálisan képzett, pl. stoma nővér), a szociális munkás, gyermekeknél a pedagógus is.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!