A rosszindulatú rákos megbetegedések előfordulása és a belőle fakadó halálozás aránya világszerte nagyon magas. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a rák a szív-, és érrendszeri betegségek mellett korunk népbetegségének számít.
Mai tudásunk szerint a rákos daganatok kialakulásában külső és belső tényezők is komoly szerepet játszhatnak. Belső tényezőnek az öröklött, genetikai tulajdonságok tekinthetők, míg tipikus külső tényezők a vírusok, toxikus, rákkeltő anyagok, a sugárzás (pl. radioaktív sugárzás), a dohányzás és a táplálkozás.
Igen, táplálkozási szokásainkkal jelentősen befolyásolhatjuk a daganatok kialakulását, a megfelelő táplálékok rendszeres fogyasztása szerves részét képezi a rák megelőzésének.
Milyen külső tényezők játszanak szerepet a leggyakoribb rákos megbetegedések kialakulásában?
Vastagbélrák, végbélrák: az elfogyasztott tápláléknak hatalmas jelentősége van a bélrendszert érintő rákos daganatok megelőzésében. Emellett a vastagbélrák és végbélrák egyik fontos rizikófaktora a D3 vitamin hiánya. Egyes kutatások szerint a már kialakult betegségben indokolt a D-vitamin magasabb dózisú fogyasztás (több mint napi 2000 IU).
Gyomorrák: a legfontosabb hajlamosító tényezők a füstölt ételek fogyasztása és a rendszeres alkoholfogyasztás. De megnöveli a betegség rizikóját a C és D vitaminok hiánya is.
Májrák: a májrák kialakulását elősegíti a rendszeres alkoholfogyasztás, bizonyos vírusfertőzések (hepatitis B és C), és bizonyos növényvédőszerek és tartósítószerek használata is: aflatoxin, dioxin, stb.
Tüdőrák: a leginkább hajlamosító tényező a dohányzás.
Nyelőcsőrák: a betegség legfontosabb rizikófaktorai a dohányzás és alkoholfogyasztás mellett a csípős, fűszeres, füstölt ételek fogyasztása. Egyes ázsiai országokban kiemelkedően magas a betegség előfordulása.
Hasnyálmirigyrák: legfőbb rizikófaktorok a dohányzás és az alkoholfogyasztás.
Mellrák: a magas koleszterinszint és az elhízás elősegítheti a betegség kialakulását, mely nőknél a leggyakoribb daganatféleség.
Tudomásul kell vennünk, hogy az elmúlt évtizedekben táplálkozási szokásaink rendkívül rossz irányba változtak. Jelentősen megnőtt a rossz minőségű, transz zsírok fogyasztása, a szénhidrát bevitel, a tartósítószerek és színezőanyagok fogyasztása, ételeinket a legtöbb esetben túl sózzuk vagy túl cukrozzuk, közben az élelmi rostok pedig szinte teljesen eltűntek ételeinkből.
Ennek a negatív változásnak a következtében immunrendszerünk is meggyengült, így a rosszindulatú betegségek könnyebben utat találnak maguknak szervezetünkben: „Betegre esszük magunkat”.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!