Természetes polifenolok

A polifenolokat családokra bontjuk, mint flavonok, proantocyanidinek, stilbének, lignanok.

Az első szintetizált flavonoid Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik, ez pedig a P vitaminnak nevezett Rutin volt.

A polifenolok iránti érdeklődés akkor nőtt meg igazán, mikor kiderült, hogy korunk két legpusztítóbb betegségcsoportjában (rosszindulatú daganatok, valamint a szív-, és keringési rendszer betegségei) komoly védő hatással rendelkeznek.

Ugyanakkor a flavonoidoknak káros mellékhatásuk nincsen, a kívánatos napi bevitel 50 mg/fő lenne, amit jelenleg meg sem közelítünk. Csak becsléseink vannak, de azok mind napi 20 mg alatti értékekkel számolnak.
 
Milyen gyümölcsök, milyen flavonoidokat tartalmaznak?

fekete tea - katechinek   (Matuzalem)
áfonyalé – proantocyanidin (Wild Blueberry, Cranberry)
kék szőlő, szőlőmag kivonat - proantocyanidin
kakaó - proantocyanidin, katechinek
petrezselyem, ganoderma gomba – apigenin (gyógygombák)
alma, feketeribizli - quercetin, proantocyanidin, antocyanidin (C komplex, MegaFood)
hagyma, gingko biloba - quercetin
vörösbor - proantocyanidin, antocyanidin, quercetin

Az olíva olaj jótékony hatásáért is elsősorban igen magas polifenol tartalma felelős (hidegen sajtolt, extra szűz). Valószínű, hogy a mediterrán paradoxon oka nem a vörösbor fogyasztásban, hanem a sok zöldség és olíva fogyasztásban rejlik.

A polifenolok a növényeket védik a Nap káros UV sugárzásától, de úgy tűnik, a mi sejtjeink védelmét is hatékonyan szolgálhatják korunk két legpusztítóbb betegségével szemben. Nincs toxikus hatásuk, nem rákkeltőek, hosszú ideig szedhetők folyamatosan. Kevés gyógyszerrel „vesznek” össze. (véralvadás gátlók, pl. syncumar, ill vérlemezke gátlók, pl. Aspirin hatását fokozzák, ezért a vérzéses szövődmények gyakorisága növekedhet).