Egy nem régen közölt tanulmány azt vizsgálta szívbeteg emberekben, hogy a 6 perc alatt megtett út hossza és a betegek várható életkilátásai közt milyen kapcsolat van.
A 6 perces sétatesztben 556 egyén vett részt és nyolc éven át követték őket. Azt vizsgálták, hogy a közben eltelt idő alatt hányan kaptak szívinfarktust, hányan haltak meg.
Két csoportot képeztek. Az első csoportba azok kerültek, akik a 6 perces séta teszt során 87-419 méter megtételére voltak csak képesek. A második csoport tagjai 6 perc alatt 554-837métert tudtak legyalogolni.
Nyolc év elteltével arra a megállapításra jutottak, hogy az első csoport tagjainak a szívinfarktus, illetve az elhalálozási kockázata több mint négyszerese volt a második csoport tagjaihoz képest.
A hatperces járástávolság azt mutatta tehát, hogy átlagosan kb. 100 m csökkenés a járástávolságban 55%-os növekedést eredményez a szívinfarktus, illetve az elhalálozás vonatkozásában.
Úgy tűnik, a 6 perces séta teszt sokkal jobb prognosztikai tényező, mint pl. a dohányzás, a magas vérnyomás, a testtömeg index nagysága.
Nagyon egyszerűen megmérhető. Ami azonban a legfontosabb: rendszeres gyaloglással „kigyalogolhatja” magát az emberek többsége az első csoportból, amivel életkilátásait jelentős mértékben növelheti.