Sokakban felmerülhet a kérdés, mi is a különbség a rizikófaktorok és a szívbetegségek ismert okai között? Ezt a két fogalmat ugyanis szinonimaként szoktuk használni.

{$up_uri}coronary2.jpg

A rizikófaktorok valójában azok a tényezők, melyek kapcsolatba hozhatók az arterioszklerózissal, infarktussal, stroke-kal. Ebbe a sorba beletartozik minden tényező: pl. a sok TV-nézés, a kevés mozgás, kedvezőtlen laborértékek, más betegségek, életmódbeli szokások, stb.

Az ismert okok közé, a másik oldalon, azok a tényezők sorakoznak, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az arterioszklerózis kialakulásához, fejlődéséhez. Ilyenek pl. az elhízás vagy a gyulladásos folyamatok.

Melyek azok a tényezők, amelyeken nem változtathatunk?

- a családban korábban előfordult koronária (szívkoszorúér) betegség
- életkor: az évek előre haladtával károsodik az erek belső rétege, az endothelium

Azok a tényezők, amikért felelősek vagyunk:


- dohányzás (kétszeresére növeli a szívinfarktus előfordulását)
- magas vérnyomás: ezt leginkább a gyulladást elősegítő ételek, a stresszes életmód, a dohányzás és más, arterioszklerózist elősegítő tényezők okozzák. Amikor a szív összehúzódik, és átpumpálja a vért egy merev artérián, a vér nyomása megnő. A magas vérnyomás több rizikófaktora is megegyezik az arterioszklerózis rizikófaktoraival.
- cukorbetegség
- fizikai aktivitás, mozgás hiánya: még ha sportolás, mozgás közben nem is veszítünk súlyunkból, a szívnek akkor is jótékony a mozgás és fontos szerepe van a szívinfarktus megelőzésében
- túlsúly, elhízás
- Chlamydia baktériumfertőzés: ez a baktérium gyulladásos folyamatokat indíthat el a szívkoszorúerek endothelium részében. Bizonyos vírusok is részt vehetnek az arterioszklerózis folyamatában (pl. HHV-6, CMV).
- krónikus gyulladások: olyan fertőzések, melyek pl. a légző rendszert, húgyutakat, fogakat, stb. érintik.
- más krónikus betegségek
- stressz, idegeskedés, depresszió

Vértesztből kimutatható rizikófaktorok

Az abnormális értékek árulkodhatnak az arterioszklerózis kialakulásának rizikójáról. Ha ilyen probléma felmerül, azonnal el kell kezdeni az oki terápiát, a pontos okok feltárását és kezelését.

- magas fibrinogén: a fibrinogén egy olyan fehérje, amely részt vesz a vérrögök felépítésében. A fibrinogén szint csökkentése elérhető mérsékelt alkoholfogyasztással, mozgással és a HDL (jó) koleszterin szint emelésével.
- magas érzékenységű C-reaktív protein (CRP) jó indikátora a szervezetben jelen lévő gyulladásoknak, beleértve a koszorúereket is. A C-reaktív proteint a máj termeli és kölcsönhatásba tud lépni az immunrendszer egy részével. Közvetlenül károsítja az endotheliumot és részt vesz a plakk felépülésében.
- magas vércukorszint: ez szintén közvetlenül okozhat arterioszklerózist, emellett csökkenti a HDL-koleszterin szintet, ami nagyon nem kívánatos. A nagy mennyiségű cukor a vérben hozzákapcsolódhat a fehérjékhez, ami szintén az arterioszklerózis kialakulását segíti elő.
- magas inzulinszint: szintén közvetlenül károsítja az ér belső falát.
- magas vas szint: általában azt jelzi, hogy a májjal nincs minden rendben. A magas vas szint elősegíti az LDL-koleszterin oxidációját, ami károsítja az endotheliumot.
- magas koleszterinszint: a magas LDL-koleszterin és alacsony HDL-koleszterin növeli a szívinfarktus esélyét.
- alacsony HDL-koleszterinszint: kapcsolatban van bizonyos szívbetegségek kialakulásával
- magas triglicerid szint: a metabolikus szindróma egyik legkorábbi jele, a szyvbetegségek önálló rizikófaktora
- magas homocisztein szint: elősegíti a zsírok oxidációját
- alacsony tesztoszterin szint: férfiakban kapcsolatba hozható az endothelium abnormális működésével.
- magas lipoprotein szint: férfiaknál növeli a stroke kockázatát. Ezek a fehérjék hozzákötődnek zsír molekulákhoz és elszállítják azokat a májhoz, ahol a szervezet számára felhasználhatóvá válnak

További rizikófaktorok:

- sugárzás: elősegíti az LDL-koleszterin oxidációját, amik hozzátapadhatnak az erek falához
- krónikus nehézfém mérgezés: pl. a higany feldúsulása a szervezetben károsítja a szívizom működését
- elektromágneses frekvencia: ellentétben a magas intenzitású ionsugárzással, a mobiltelefonok, televíziók, mikrohullámú sütők, hajszárítók alacsony intenzitású sugárzást bocsájtanak ki, ami feldúsulhat a szervezetben.
- növényvédőszerek, gyomirtók
- bizonyos szívgyógyszerek gyengíthetik a szívizom működését.

Ételek, melyek elősegítik a szívinfarktus kialakulását:

- cukor
- hidrogénezett olajok és transz zsírok: jobban elősegítik a szívinfarktus kialakulását, mint az állati eredetű telített zsírok.
- sok hús és kevés növényi eredetű rost: a szívinfarktus kockázata akkor kezd el emelkedni, ha az állati eredetű fehérje az elfogyasztott étel 10%-ánál többet tesz ki

Összességében tehát jól látható, hogy az arterioszklerózis kialakulása egy rendkívül összetett folyamat és rengeteg tényező elősegítheti. Ezeknek a tényezőknek azonban a döntő többségét befolyásolni tudjuk, így megfelelő életmóddal, mozgással és táplálkozással rengeteget tehetünk a megelőzés érdekében.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!