A szív felépítése

A szív meglepően kis szerv, kb. 1/3-dal nagyobb, mint az öklünk. A szív elsődleges feladata, hogy a nap 24 órájában friss vérrel és tápanyagokkal lásson el kb. 300 trillió sejtet. Naponta kb. 100 000-szer húzódik össze és ernyed el szívünk, ezzel kb. 6000 liter vért forgat meg naponta. 70 év alatt tehát az emberi szív átlagosan 2,5 milliárd alkalommal üt és kb. 120 millió liter vért cirkuláltat keresztül ereinken.

Az emberi keringési rendszer a szívet és az ereket foglalja magába. Ez a rendszer juttatja el a vért a szívtől a szervekig, szövetekig. Ezek az erek az artériák, az arteriolák és a kapillárisok. A rendszerhez tartozik még a tüdő és azok a vénák, amik a tüdőből szállítják vissza a vért a szívbe, valamint a többi mély és felszínen futó véna, ami szintén a szív irányába szállítja vissza a vért. Ha a szervezetünkben lévő összes eret egymás után kötnénk, az kb. 120 000 km hosszú lenne, háromszorosa a Föld kerületének.

A szív anatómiája és fiziológiája

A szívben az az elképesztő, hogy megállás nélkül képes verni: összehúzódni és elernyedni. A szívnek van saját elektromos hálózata, mely vezényli ezt a munkát.

A jobb pitvar felső részén helyezkedik el a sinus csomó, mely elektromos impulzust küld az AV-csomónak, majd ezt követően az elektromos impulzus szétterjed a szívizom rostjain egy meghatározott ritmusban és ez eredményezi a szív összehúzódását. Ez az összehúzódás tökéletes összhangban van. ezért a vár kizárólag egy irányba tud folyni. Természetesen ezt elősegítik a pitvarok és kamrák között elhelyezkedő billentyűk, mellyel elsődlegese szerepe, hogy megakadályozzák a vér visszaáramlását.

Könnyedén elképzelhető, hogy ha bármelyik billentyű vagy kamrafal elgyengül, nem tart sokáig, hogy súlyos tüneteket okozzon. Ma már azonban a kardiológia elért arra a fejlettségi szintre, hogy képesek vagyunk megjavítani a billentyűket, felújítani az ereket és akár transzplantálni a teljes szívet.

A szív és a többi szerv között komoly kapcsolat és összhang van. A szív működését alapvetően a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer vezényli. Sportoláskor, stressz esetén gyorsul és erősödik a szívműködés, míg pihenéskor vagy evéskor lelassul.

Ahhoz, hogy a szív megfelelően tudjon működni, fontos, hogy a nátrium, kálium és kalcium szintje egyensúlyban legyen. Több betegség is ezt az egyensúlyt zavarja meg, megzavarva ezzel a szív elektromos működését.

Mint ahogyan minden sejtet, a szívizom sejteket is el kell látni folyamatosan friss vérrel és oxigénnel. A szívnek ezért saját érhálózata van, ezek az ún. koronáriák, azaz szívkoszorúerek. Ha ezekben az erekben blokád alakul ki, iszkémiát, azaz oxigénhiányt okozhat. Ennek eredményeképp károsodik a szívizom és ezt hívjuk infarktusnak. Az infarktus tehát nem más, mint amikor a szívizom egy része elhal és ezzel romlik a szív pumpa funkciója, illetve súlyos szívritmus zavarok alakulhatnak ki (pl. fibrilláció).

Szívinfarktus tünetei

Sokan azt gondolják, hogy a szívinfarktus egyetlen tünete a mellkasi fájdalom, ez azonban nem igaz.

Fontosabb tünetek:

- gyomorfájdalom, hátfájás
- megrövidült légzés
- szédülés
- bal váll, ill. kéz fájdalom
- mellkasi fájdalom, szorítás, égés, nyomás, diszkomfort
- „gombóc a torokban”
- hidegrázás
- hányinger, émelygés
- halálfélelem
- a tünetek alacsony intenzitással indulnak és pár perc alatt erősödnek

A panaszok általában, ha húsz percnél tovább tartanak, akkor az infarktus kialakulása igen valószínű. De a napokig tartó mellkasi fájdalmak biztos nem infarktus miatt vannak. Az infarktust megelőzheti az angina pectoris, ami azonban csak néhány percig tart azután megszűnik.

Akinek már volt infarktusa, soha nem téveszti össze a tüneteket, de akinek korábban ilyen betegsége még nem volt, ott nagyon fontos, hogy gondoljanak a lehetőségre. Nagyon sok beteget veszítünk el a kórházba szállítás előtt, mert sokszor elhúzódik a tanakodási idő: az az időtartam, amíg a beteg vagy a családja azon hezitál, hogy hívjon-e orvost vagy sem.

Persze az is előfordul, hogy a betegség legelső tünete mindjárt a hirtelen halál. Ezért lenne nagyon fontos, hogy az újraélesztés alapismereteit már az iskolákban elsajátítsák a fiatalok, ill. ha valakinek a családjában van már szívinfarktust korábban elszenvedett beteg, akkor a család minden tagjának meg kell tanulnia az újraélesztés alapjait és készség szinten be is kell gyakorolniuk.

Hirtelen eszméletvesztéssel járó, tapinthatatlan pulzus (a nagy nyaki verőereken) és a légzés leállása haladéktalan cselekvést kíván a jelenlévőktől. Ilyenkor soha nem a körzeti orvost hívjuk, hanem mindig azonnal a mentőket!

Ha infarktusra gyanakszunk, akkor is a mentőket kell hívni és nem hosszú időt várni az orvosi ügyeletre!