A reumatoid artritisz (RA) egy szisztémás autoimmun betegség. Az, hogy pontosan mi okozza a betegséget, ma még ismeretlen. Az RA-ban szenvedő betegeknél az arterioszklerózis előfordulási gyakorisága magasabb, mint az átlag populációban, ez pedig főként a krónikus gyulladásoknak köszönhető.

Több korábbi tanulmány is utalt arra, hogy kapcsolat lehet a reumatoid artritisz és az arterioszklerózis között:

- az arterioszklerózis már az RA betegség elején elkezdődik, 18 hónap elteltével az intima-media szignifikánsan megvastagszik, ami az arterioszklerózis egyik jele
- egy másik tanulmány azt találta (1995-2006), hogy az infarktus rizikója jelentősen nő azoknál a betegeknél, akiket RA-val diagnosztizálnak

Reumatoid artritisz során a szimpatikus idegrendszer aktivitása megemelkedik az egészségesekéhez képest. Ez a bizonyos szimpatikus predominancia lehet a betegség elsődleges faktora, ami később tejsav felhalmozódáshoz, savas környezet kialakulásához vezet és ez okozhatja az erek károsodását. Az általános gyulladás is fontos szerepet játszik, ilyenkor nem csak az ízületek vannak gyulladásban, hanem az erek is. Ezért gyorsult a vvt süllyedés és emelkedett a CRP (C Reaktív Protein) szintje is.

Ezzel párhuzamosan a szívizom által előállított laktát mennyisége kapcsolatban van a szívkoszorúér betegségek gyakoriságával.

A savasodás és az arterioszklerózis közötti kapcsolat elméletét egy 1858-as kísérlet is alátámasztja, melynek során nagy mennyiségű tejsavat injekcióztak kutyákba (intraperitoneálisan), amit súlyos ízületi károsodás követett. Ez az állapot ahhoz hasonlított, mint ami akut artritiszben látható. Mindez a tejsav felhalmozódásának volt köszönhető.

Hasonló eredményeket tapasztalt Foster 1877-ben, amikor szájon át tejsavat adott két cukorbetegnek. A betegeknél erős ízületi fájdalom lépett fel, ami addig tartott, amíg a tejsavat kapták. Amikor beszüntették a kezelést, a tünetek azonnal elmúltak.

A fenti tanulmányok jól mutatják, hogy kapcsolat lehet a túlzott savasodás és az RA, valamint az arterioszklerózis kialakulása között. Ezeknél a betegségeknél tehát fokozottan figyelni kell, hogy táplálkozásunk során olyan ételeket fogyasszunk, amik gyulladáscsökkentő hatással bírnak.

Ilyenek a zöldségek (spenót, sóska, brokkoli, káposzta, paradicsom, tök, paprika, spárga, cukkini, uborka, fehér hagyma, lila hagyma, padlizsán, stb.) és az olíva olaj extra szűz változata.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!