Manapság számos teszt létezik arra, hogy megállapítsuk, vajon van-e az adott betegnek valamilyen szívbetegsége, és ha igen, akkor milyen típusú elváltozásról van szó?

{$up_uri}ekg.jpg

Mellkas röntgen

A mellkas röntgen a legismertebb és legegyszerűbb képalkotó eljárás, mellyel a szív vizsgálható. Egy 2 dimenziós képen állapíthatjuk meg, hogy megfelelő-e a szív mérete, elhelyezkedése, stb. Egyszerű röntgennel a szívkoszorúerek állapotáról nem kapunk információt. Más szívbetegségre utaló jelek azonban felismerhetők a röntgen képen is: pl. mellkasi folyadék, megnagyobbodott szív, stb. Amikor azonban röntgennel ismerjük csak fel a betegséget, akkor már az meglehetősen előrehaladott állapotban lehet. Ilyen szempontból a röntgen szívbetegség diagnosztizáló képessége meglehetősen csekély, a korai felismerés szinte lehetetlen a segítségével.

EKG – elektrokardiogram

Minden szívdobbanáskor a szinusz csomó elektromos jelet bocsájt ki, amit a szív elektromos rendszere tovább vezet. Ezek az elektromos jelek felfoghatók a mellkasra helyezett elektródák segítségével. Az EKG segítségével átfogó képet kaphatunk a szívritmusról, a szívfrekvenciáról, ezen kívül számos indikátor utal a szív különböző funkcióira.

Terheléses EKG

A terheléses EKG folyamatos EKG monitorozást jelent fizikai aktivitás közben Egy ilyen teszt segítségével jó képet kaphatunk a szív egészségéről, a véráramlásról és a balkamra működéséről. Ahhoz azonban, hogy terheléses EKG segítségével felismerjük a szívbetegséget, legalább 75%-os elzáródás szükséges a koszorúerek valamelyikében. Terheléses EKG során dokumentálni lehet a ritmuszavarokat, mellkasi fájdalmat vagy az iszkémiát (szív oxigén hiánya). Ezek mind a kialakulóban lévő szívbetegség jelei lehetnek.

Ez a vizsgálat elvégezhető gyógyszerek beadása mellett is abban az esetben, ha a beteg nem képes a terhelésre. Ekkor gyógyszerek hatékonyságát tesztelhetjük vele.

Izotópos szívizom perfúzió vizsgálat

Képalkotó eljárás. A terheléssel kombinált változata sokkal érzékenyebb, mint önmagában a terheléses EKG. Ennek során a szívizom vérellátását vizsgáljuk terhelés során és nyugalomban. A terhelést követően vénásan izotópot juttatunk a páciens szervezetébe, majd fél-egy óra múlva kezdhetjük a felvételek készítését. A nyugalmi felvételek néhány órával később készülnek. A sejtek membránján áthatoló izotópot gamma kamera segítségével tudjuk megjeleníteni.

Intima-media vastagságmérés

A tunica intima (az érfal legfelsőbb rétege) az ér azon része, ahol az arterioszklerózis és a plakk következtében az artéria megvastagszik. Az intima-media vastagságmérés egy külső ultrahang vizsgálat, mellyel a fő nyaki ütőeret, a karotiszt vizsgáljuk. Több tanulmány is igazolta a karotisz intima-media megvastagodása és a koronária (szívkoszorúerek) arterioszklerózisa közötti párhuzamot. Ezzel a vizsgálattal inkább az arterioszklerózis vizsgálható és kevésbé az érszűkület.

Transztorakális echokardiográfia

A szív ultrahangos vizsgálatát ECHO-nak hívjuk. A normál echo vizsgálat egy ún. transducer segítségével történik, amit a mellkasra nyomva jeleníthető meg a kép a szívről. Ennek a videó felvételnek a segítségével a kardiológus vizsgálhatja a szívbillentyűket, a szívüregeket, az aortát, a szívizom összehúzódásának mértékét, a véráramlás sebességét, az áramoltatott vér mennyiségét. Az a vér mennyiség, amely minden szívdobbanáskor elmozdul mérhető, a neve ejekciós frakció. Egy beteg szív ejekciós frakciója 50% alatt van, míg egy normál szívé 55% feletti. A vizsgálatot a szív előtt elhelyezkedő bordák nehezítik. Hasonlóan gátolja a kép megjelenítését az elhízás, mellkasi deformitás, stb.

Transesophagealis echo

A szívultrahang ezen formája sokkal kellemetlenebb beavatkozás, mivel ilyenkor a transducer a nyelőcsövön keresztül vizsgálja a szívet. A transesophagealis echo sokkal jobb, tisztább képet ad a szívről, mint a transztorakális echo vizsgálat.

MRI – Magnetic Resonance Imaging

A szív MRI vizsgálat egy kifejezetten szívre optimalizált képalkotó eljárás. A szív struktúráját és a szív-, és érrendszeri funkciókat jól lehet vele vizsgálni. Ennél a beavatkozásnál is használunk kontrasztanyagot.

Szívkoszorúér kalcium pontozás

Ennél a beavatkozásnál CT (computer tompgraphy) segítségével állapíthatjuk meg a szívkoszorúerek falán felépülő plakkok mértékét. Ehhez egy speciális score skála rendelhető. Mivel az egészséges koszorúerek nem tartalmaznak kalciumot, ezért bármilyen kalcium felfedezése a koronáriákban annak betegségére utal.

Szívkoszorúér CT

A szív CT egy olyan képalkotó vizsgálat, mely nagy felbontású, jó minőségű képet ad a szívről és a szívkoszorúerekről. A képek gyorsan készülnek, egy kép kevesebb, mint 1 másodperc alatt. Negatív eredmény esetén nagyon valószínű, hogy a vizsgált személynek nincs szívkoszorúér betegsége.

Szívkoszorúér angiográfia

Az érfestés egy olyan képalkotó technika, mely röntgensugarat használ a szívkoszorúér vizsgálatához. Érfestést nem csak a koronáriákon, hanem az agy ereiben is lehet végezni. A kontrasztanyagot egy katéter segítségével juttatjuk az érbe. Ezzel a vizsgálattal az érszűkületről tudunk jó minőségű képet kapni.

A stroke rizikófaktorai

- előrehaladott életkor
- magas vérnyomás
- diabétesz mellitus
- magas koleszterinszint
- dohányzás
- TIA (transient ischemic attack): stroke tünetek, amik 24 órán belül elmúlnak
- pitvarfibrilláció, amely elősegíti a vérrögök kialakulását és az embolizációt
- migrénes fejfájás
- vérrögképződés

A stroke diagnosztizálásának legmodernebb eszközei a CT, az MRI és az érfestés.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!