Ha már ismerjük a szív-, és érrendszeri betegségek jeleit, tüneteit, rizikófaktorait, a következő lépés a megfelelő minőségű gyógyítás. A szív-, és érrendszeri betegségek elsődleges gyógymódja a gyógyszeres kezelés.
A statinokat gyakran kombináljuk vérnyomás csökkentő és trombózis gátló gyógyszerekkel is. Ezek a gyógyszerek szintén komoly változtatást igényelnének.
Azt kell tisztán látni, hogy a legtöbb szív-, és érrendszeri betegségek megelőzésére vagy gyógyítására felírt gyógyszer csupán tüneti kezelést jelent. Lecsökkenti a vérnyomást, csökkenti a koleszterinszintet, de nem a probléma alapvető okát orvosolja.
Bypass műtét és angioplasztika
A nyitott szívműtét az egyik legismertebb eljárás a beteg artéria gyógyítására. Az első ilyen típusú beavatkozást 1967-ben végezték, de ez a meglehetősen modern technikát igénylő, drága beavatkozás hamar elterjedt világszerte. A nyitott szívműtét azoknál a betegeknél jött szóba, akiknek állapotán gyógyszeres kezeléssel már nem tudtak javítani. Eredetileg a műtétet fiatalabb és relatíve jobb egészségű betegeknél végezték, ugyanis idősebbeknél a halálozási ráta elérte a 4-8%-ot. 2005-ben Amerikában már 470 000 ilyen operációt végeztek.
A beavatkozás lényege, hogy a szívet ún. bypass-ra teszik, és a beteg eret egy másik, egészséges érre cserélik. A műtét alatt a szív nem működik, a vért a bypass áramoltatja a szervezetben. Maga az ér cseréje kb. 30 percig tart, maga a műtét 2-4 óráig.
Bypass műtétet követően szintén hatalmas jelentősége van az életmódváltásnak, hiszen ha ez nem történik meg, akkor szükség lesz második vagy akár harmadik beavatkozásra is, ami rendkívül megterhelő a szervezet számára.
Ma már létezik olyan bypass műtét is, melyet robot segítségével végeznek el, ez esetben gyorsabb felépülés várható, azonban a technológia nem olyan elterjedt, lévén egy ilyen robot ára kb. 1 millió dollár.
Angioplasztika
Az angioplasztika lényege, hogy egy katétert juttatunk a szívbe és egy ballon segítségével összenyomjuk a lerakódott plakkot. Ezt követően egy ún. stentet juttatunk az érbe, mely biztosítja, hogy az adott koszorúér nyitva maradjon. 2005-ben Amerikában közel 1,3 millió ilyen típusú beavatkozást végeztek, s ez jól mutatja, hogy ez a technológia milyen hatalmas teret hódított magának az elmúlt években. Az esetek 10-15%-ában az arterioszklerózis újra kialakul és újabb stent beültetésére van szükség. Vannak gyógyszer kibocsájtó és gyógyszert nem kibocsájtó stentek. Úgy tűnik, 3-4 év eredményeinek távlatából, hogy a kétféle stent típus egyformán hatékony a betegség kezelésében, bár a gyógyszeres stentek drágábbak.
Koleszterincsökkentő gyógyszerek és a koleszterincsökkentés szerepe
A magas koleszterin gyógyszeres kezelése az elsődleges és legegyszerűbb terápia, amit az orvosok javasolni szoktak. A statinok (koleszterinszint csökkentő gyógyszerek) ma a világon a legszélesebb körben alkalmazott készítmények. A legtöbb esetben csökkentik a koleszterinszintet, azonban egyre több ellentmondás lát napvilágot alkalmazásukkal és hosszú távú hatásukkal kapcsolatban.
Mi is a koleszterin?
A koleszterin az a zsíros vegyület, amit minden sejtünk termel és ami elengedhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. A koleszterin minden szteroid hormon prekurzora (tesztoszteron, kortizol, D-vitamin, stb.) és rendkívül fontos szerepet tölt be az agy működésében. A vér koleszterin tartalma szállítja az antioxidáns vitaminokat a szövetekbe. A vérben található koleszterin legnagyobb részét a máj termeli.
Ez a zsírszerű molekula az állati eredetű táplálékokban található meg: húsban, halban, tojásban és a tejtermékekben. A legtöbb koleszterint a máj, a belsőségek, a tojás sárgája és tejtermékekben található zsírok tartalmazzák. Ha szervezetben megnő a koleszterin mennyisége, lerakódhat az erek falára. Később ezek a lerakódások szűkítik az ér keresztmetszetét és csökkentik a véráramlást.
LDL-koleszterin
Az LDL-koleszterint rossz koleszterinként is szoktuk emlegetni, akkor válik veszélyessé, amikor elveszít egy elektront (oxidált LDL)
HDL-koleszterin
A HDL, azaz jó koleszterin segít eltüntetni a plakkokat az erek faláról. Minél magasabb a HDL-koleszterin szint vérünkben, annál jobban hathat egészségünkre.
Triglicerid
A triglicerid egy olyan zsír, ami az ételből kerül szervezetünkbe. Önmagában a magas triglicerid szint nem okoz arterioszklerózist, azonban káros, ha magas koleszterinszinttel párosul. Főleg a szénhidrát gazdag táplálkozás emeli meg a szintjét, cukorbetegségben is mindig magas.
Miért vált a koleszterin olyan fontos tényezővé?
A koleszterin az erekben kialakuló plakkok egyik fő összetevője. Emellett megfigyelések bizonyítják, hogy a magas koleszterinszinttel rendelkező betegek gyakrabban szenvednek el szívinfarktust.
Ettől függetlenül a témában komoly ellentmondások vannak, hiszen sok tanulmány nem talált kapcsolatot a magas koleszterinszint és az arterioszklerózis kialakulása között. Egyre inkább úgy tűnik, hogy több olyan rizikófaktor is létezik, mely sokkal fontosabb a betegség szempontjából, mint a koleszterin, ilyen pl. a gyulladás, mely az erek falában kialakulva elősegítheti a plakkok kialakulását.
Magas vérnyomás, vérnyomás csökkentő gyógyszerek
Szívünk naponta kb. 100 000-szer húzódik össze és 7-8000 liter vért pumpál keresztül ereinken. Az arterioszklerózis során az erek megkeményednek, elveszítik rugalmasságukat, összeszűkülnek, ezáltal a vérnyomás megnő. Ezzel párhuzamosan a halálozási ráta is nő.
A vérnyomás csökkentő gyógyszerek piaca egy hatalmas piac, emberek milliói szedik ezeket a gyógyszereket a szívinfarktus, stroke, vese betegségek, perifériás érbetegségek, vakság, stb. megelőzése érdekében.
A magas vérnyomás kezelése rendkívül fontos, ugyanis minden 20Hgmm növekedés, duplájára növeli a szívinfarktus rizikóját (120Hgmm-nél indul a skála).
A leginkább elterjedt vérnyomás csökkentő gyógyszerek: béta-blokkolók, ACE-gátlók, angiotenzin II receptor blokkolók, kalcium csatorna blokkolók, vízhajtók és alfa blokkolók.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!