A leukémiáknak sok formáját ismerjük, de klinikai lefolyásuk alapján már évtizedek óta két fő típust különítenek el: az akut és a krónikus leukémiákat. Az akut leukémiák lefolyása gyors, a betegség során éretlen, használhatatlan sejtek halmozódnak fel a csontvelőben és a vérben. Krónikus leukémiákban a betegség sokkal lassabban fejlődik ki és sokkal több érett, használható sejt keletkezik.

Az akut leukémia éretlen sejtjei tehát sokkal gyorsabban szorítja ki az egészséges sejteket, mint a krónikus leukémia viszonylag jobban differenciált sejtformái.

Akut limfoblasztos leukémia során a vérben és csontvelőben a fehérvérsejtek döntő részben éretlen limfocitákból állnak. Vannak T sejtes, B sejtes és O sejtes formái. Ez a megkülönböztetés komoly terápiás és prognosztikus következményekkel jár. Az ALL a leggyakoribb gyermekkori ráktípus, különösen a 2 és 3 éves kor közötti gyermekeket érinti. A betegség statisztikailag 50 000 emberből 1-nél alakul ki. Angliában például évente kb. 2 400 akut leukémiát diagnosztizálnak, és ezek közül kb. 600 az akut limfoblasztos leukémia. Az esetek 85%-ában a gyermekek még nem töltik be 15. életévüket.

Kutatók szerint az ALL legfőbb oka a magas radioaktív sugárzás vagy a benzol. A dohányzás 3-szorosára növeli a betegség előfordulását (a cigaretta tartalmaz benzolt). Azoknál, akik több mint 5 000 órát tartózkodnak repülőn, szintén nő a betegség kialakulásának valószínűsége. 20 esetből 1-et genetikai rendellenesség okoz, pl. a Down-kór.

{$up_uri}leuk.jpg



Az akut limfoblasztos leukémia tünetei lassan alakulnak ki, de ez több tényezőtől is függ.

A legfontosabb jelek és tünetek:

- fáradtság
- megmagyarázhatatlan vérzés
- magas láz
- izzadás
- fájó ízületek és/vagy csontok
- lihegés
- rövid időn belül több fertőzés
- nyelési nehézség
- duzzadt máj
- duzzadt lép
- sápadt bőr
- megmagyarázhatatlan fogyás

Ha a betegségben érintett sejtek a központi idegrendszerbe jutnak, akkor a betegeknek neurológiai tüneteik is lehetnek, mint pl. a fejfájás, hányás, fejfájás, homályos látás, stb.
Megfelelő kezeléssel minden gyermek tünetmente lesz, 85%-uk teljesen meggyógyul. Sajnos felnőttek esetén csak 40%-os a teljes gyógyulási arány.

A terápia kombinált kezelés igényel: kemoterápia és sugárkezelés. Néha csontvelő transzplantáció is szóba jön.

Akiket nem kezelnek, azoknál az immunrendszer (melyben az ép fehérvérsejt száma alacsony) a fertőzések révén sebezhetővé válik, némelyik életveszélyes is lehet. Ezzel párhuzamosan megnő a súlyos vérzések esélye is.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!