Hogy mi köze Mozartnak a D vitaminhoz? Wolfgang Amadeus Mozart 1756. január 27-én született és nagyon fiatalon, 1791. december 5-én, 35 éves korában halt meg. 1762-től egészen haláláig szinte állandóan fertőző betegségekben szenvedett: légcsőhurut, láz, torokgyulladás, megfázás, stb. Ezeknek a betegségeknek az előfordulása október és május között a leggyakoribb.

Az északi szélesség 48. fokánál, ahol Bécs és Salzburg elhelyezkedik, az év felében lehetetlen a szervezetnek a napsütésből D vitamint előállítani. Mozart éppen Wolfgang Amadeus Mozartdecember 5-én halt meg, a féléves „D vitamin mentes időszak” felénél.

A D vitamin több kutatás szerint is képes csökkenteni az akut légzőszervi fertőzések, vírusfertőzések (pl. influenza) és bakteriális fertőzések előfordulási gyakoriságát.

A 18. században a D vitamin (illetve az UVB sugárzás) ezen jótékony tulajdonságait még nem ismerték, sokan ezért azt gondolták, hogy a téli fertőzések növekedett előfordulási gyakorisága a hidegnek „köszönhető”.

Egy másik zseniális zeneszerző, Gustav Mahler Jihlavában (Csehország) nőtt fel az északi szélesség 49. fokán. 1860. július 7-én született. 1910 decemberében torokgyulladást kapott, mialatt New Yorkban dolgozott.  Nem sokkal rá bakteriális endokarditiszt (szívbelhártya-gyulladás) diagnosztizáltak nála, majd 1911. május 18-án, 41 éves korában meghalt. A D vitaminról több tanulmány is megállapította, hogy képes felvenni a harcot az ilyen típusú bakteriális fertőzésekkel szemben.
Gustav Mahler
Nem állíthatjuk biztosan, hogy Mozart vagy Mahler hosszabb ideig éltek volna, ha szervezetükben a D vitamin szintje magasabb lett volna, azonban a kutatási eredmények alapján valószínűsíthetjük, hogy nagyobb eséllyel vehették volna fel a harcot végzetes betegségükkel szemben.

Mozart és Mahler zeneszerzőként egyébként is nagyon sok időt tartózkodott zárt térben, ahol esélyük sem volt arra, hogy a napsütés hatására szervezetük D vitamin szintje növekedjen.       
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!