Nyugodtan mondhatjuk, hogy mai világunkban a méz szerepe a gyógyításban elhanyagolható, mivel a méz tömegcikké vált, a fajtamézek szinte ismeretlenek: az emberek az akácméz, selyemfű méz és a vegyes virágmézen kívül nem ismernek több fajtát.

Pedig már 16 ezer évvel ezelőtt az Altamirai barlang falán mézgyűjtő embert ábrázoló rajz készült.

A magyar írásos történelemben 1370 az a dátum, amikor királyi méhészetet emlegetnek.

Mivel a mézelő méhek a kaptártól nagyon is meghatározott távolságon belül gyűjtenek nektárt, így megfelelő legelő kiválasztásával lehetőség van arra, hogy fajtamézeket állíttassunk elő velük.

A fajtaméz döntően annak a virágnak a nektárjából készül, ami az adott legelőn, az adott időszakban virágzik. Ebből következik, hogy ugyanannak a virágnak a gyógyhatását tudjuk kihasználni, mint amit mi gyűjtöttük volna. A különbség az, hogy a méh gyomrában megindult fermentációs folyamatok az adott virág gyógyhatású tényezőit az ember számára sokkal jobban hozzáférhetővé teszik. Hozzáférhetőbbé válik, mintha teának megfőznénk, vagy alkoholos tinktúra formájában kivonnánk belőle.

Persze ahol előny van, ott a hátrány is megtalálható: pl. virágpor allergiás emberek számára a méz fogyasztása nem ajánlott!

Ez alól talán csak a selyemfű méz (vaddohány méz) a kivétel, mivel a növény nem termel virágport, így ennek a méznek a virágpor tartalma elenyésző.

A fajtamézekből nem szabad kilószámra fogyasztani, ahogy a gyógyteákat sem szabad literszámra inni.

http://www.drtihanyi.hu/uploads/mez.jpg


Nézzük meg néhány fajtaméz gyógyhatását, a teljesség igénye nélkül:

Akácméz: gyomorsav túltengésben szenvedő beteg számára ideális.

Napraforgóméz: nagyon savas, ezért gyomorsav hiányban szenvedőknek ajánlott.

Gesztenyeméz: étvágyjavító, roboráló, visszérbetegek és trombózissal küszködők számára ajánlott.

Hársméz: légúti fertőzésekben javasolt, nyugtató hatása is van.

Pohánkaméz (hajdinaméz): szaga büdös, de szívelégtelenségben kifejezetten ajánlott.

Levendulaméz: bélférgesség ellen kiváló, valamint nyugtató hatású.

ÉDESHARMATMÉZ: ez a mézfajta nem a virágok nektárjából készül, hanem a méhek a növények levelein összegyűlt mézharmatból állítják elő. Virágpor tartalma minimális: amilyen az erdő, olyan a méz is (pl. lucfenyő, vörösfenyő, tölgy, fűz, feketedió stb.)- mind-mind más színű, más ízű és főleg más hatású mézet eredményez!

A SELYEMFŰMÉZ (vaddohányméz) pollen tartalma szintén minimális.

Édesköményméz: emésztési zavarok esetén javasolt.

Kakukkfűméz: mindent tud, amit a kakukkfű, íze erősen fűszeres (mediterraneum).

Eukaliptuszméz: a légzőszervek és az emésztési problémákkal küszködő betegeknek ajánlott.

Yucatanméz: a kaktuszok és a pozsgás növények nektárjából készül. Íze kiváló, gyógyhatása az alapnövényekével megegyező (Mexikó).

A mézzel történő gyógyítást apiterápiának nevezik.

Nem beszéltünk még a gyümölcsmézről, a somkóró mézről, a külsőleg történő felhasználásokról (pl. nehezen gyógyuló fekélyek), csupán fel kívántuk hívni a figyelmet arra, hogy a természetben hány féle módon és „feldolgozottsági” formában (a méhek repülő mini gyógyszergyárak) nyújt segítséget, ha képesek vagyunk élni vele, és nem visszaélni.

További tanulmányok:

Régi történet…: http://www.drtihanyi.hu/regi-tortenet-new1/

A Trójai faló: http://www.drtihanyi.hu/a-trojai-falo-new4/

Ismét a színekről: http://www.drtihanyi.hu/ismet-a-szinekrol-new6/
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!