A vadrózsa egész Európában elterjedt, de előfordul a Közel-Keleten, Észak-Nyugat Afrikában, a Kanári Szigeteken és Madeirán.

A cserje akár 3-5 m magasra is megnőhet. Október, november körül szüreteljük áltermését: a csipkebogyót. Többféle vadrózsa faj létezik (damaszkuszi rózsa, százlevelű rózsa, pézsmarózsa), egymással könnyen összetéveszthetők, de ez semmilyen káros következménnyel nem jár. Az Égő Csipkebokor melyet a tűz lángja „el nem emésztett vala” (Mózes XI. könyv 2.3.) valószínűleg damaszkuszi fajta volt.

http://www.drtihanyi.hu/uploads/csipkebogyo.jpg


A csipkebogyó húsát és magját egyaránt felhasználjuk. A héja sok C vitamint, karotinoidokat, invertcukrot, enyhén hashajtó gyümölcssavakat tartalmaz, míg a csipkebogyómag olaja gamma linolénsavban és más esszenciális zsírsavakban gazdag.

A gamma linolénsav hatékonyan gátolja az érelmeszesedést, az esszenciális zsírsavak (hosszú szénláncú telítetlen zsírsavak) a prosztaglandinok szintéziséhez szükségesek. Élettani hatásukat itt most nem tudjuk taglalni részletesen, de nélkülözhetetlenek a szervezet számára. Állat kísérletek azt igazolták, hogy esszenciális zsírsavak hiányában az állatok szőrzete kihullik, nemzőképességük elvész és idő előtt elpusztulnak.

Az illóolajnak a vízben oldódó anyagaiból készül a rózsavíz. Hígítás nélkül szemborogatásra kiváló.

Bioflavonoidokban igen gazdag, jótékonyan hat az emésztésre is. A magas vérnyomást csökkenti, kiváló jódforrás. Magyarországon a vizek döntő többsége kifejezetten szegény jódban.

Érdekes, hogy az Alföldön a csipkebogyó alig fordul elő! Inkább a hegyeket és a dombvidékeket kedveli. Tea keverékekből kihagyhatatlan, így a SuperGreens is tartalmazza.

Webáruház: https://webshop.drtihanyi.hu/
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!