Ők bizony nem UFO-k, bár kétségtelenül ma még csodabogaraknak számítanak. Lúgosítanak, lúgosító ételeket és lúgosító italokat (SuperGreens) fogyasztanak, és közben hatékony izomzatot fejlesztenek, egészségesen.
Az ember vékonybél rendszere több mint hét méter hosszú, a másfél méter hosszú vastagbéllel együtt a tápcsatorna hossza majdnem tíz méter. Ez minden, csak nem ragadozókra jellemző méret.
Fogazatunk sem alkalmas mély harapásokra (nem úgy, mint a ragadozóké), szemfogaink csökevényesek, metsző fogaink nem elég élesek. A gumós zápfogakkal nyers húst megrágni nem lehet.
A nyers húsban lévő mikroorganizmusok többsége számunkra kifejezetten mérgező, ezért kell intenzív hőkezelésnek alávetni a húsféléket a fogyasztásuk előtt.
A koleszterinre táplálékfelvétel formájában egyáltalán nincsen szükségünk, mivel koleszterint a saját májunk is képes bőven elégséges mennyiségben szintetizálni. Aki pedig húst eszik, az szükségtelenül koleszterint visz be a szervezetébe, akár tetszik, akár nem.
A húsok szívós rostjait nehezen vagy nem is tudjuk emészteni, a sok és tömény epe termelése hajlamosít az epekövességre.
Az esszenciális aminosavakat (azt a 9-et, amit a szervezetünk nem tud saját maga szintetizálni) a húsok valóban bőven tartalmazzák, míg egyes növényféleségek nem, de sok olyan növényt, ill. gombát ismerünk, amik igen. Sőt, a növények további 5-féle, nem fehérje képző aminosavval is rendelkeznek (ornitin, citrullin, karbamind, stb.), amik a nitrogén alapú bomlástermékek kiválasztásában nyújtanak nagy segítséget a szervezetünk számára. Az emésztés során a szervezet energiát vesz fel, de maga az emésztés is energia igényes folyamat. Minél nehezebben emészthető valami, annál energia igényesebb az emésztés folyamata.
A hő kezelt húsfélék vízoldékony vitamin tartalma nulla, és zsírban oldódó vitaminokban sem gazdag. Össze sem lehet hasonlítani pl. az olíva olajjal, a tökmagolajjal, kókusz olajjal ebben a vonatkozásban sem. Az esszenciális zsírsavak, amiket szervezetünk nem tud szintetizálni, bár létfontosak, szintén bizonyos növényi magvakban sokkal bővebben fordulnak elő, mint a húsokban, kivéve a zsíros tengeri halak csoportját.
Tehát hogy is néz ki egy zöld atléta táplálkozása?
Naponta elfogyaszt legalább két liter Super Greens-t klorofill cseppekkel dúsítva (kulacsonként 16 csepp) és 4 pH sóval ionizálva (kb. két teáskanálnyi). Ehhez még két teáskanálnyi Green Magmát (zöldárpa csíra kivonatot) is megiszik 3-3 dl vízben feloldva. Naponta egy kapszula omega 3-6-9 esszenciális zsírsavakat tartalmazó kapszulát is bevesz, étkezéskor pedig a zöld színű táplálékokat részesíti előnyben: sóska, spenót, uborka, kapor, tök, borsó, avokadó, lime, - melyek elkészítéséhez naponta legalább 1-1,5dl olíva olajat használ fel. Ezen felül bőven fogyaszt még paradicsomot, paprikát, tofut, nem dohányzik, alkoholt nem fogyaszt és nem is kávézik. A fehér cukrot kerüli, mézet is csak minimális mennyiségben használ, csokoládét sem eszik. Ha élsportolóról van szó, akkor naponta még 33g borsó proteint vesz magához és 2x3g Hemp proteint (kendermag proteint).
Az ételek sózásához Himalája sót használ, lehetőleg tisztított vizet iszik, és még a 100%-os gyümölcsleveket is kerüli. Az edzés után 1 kapszula Alka-blast bevétele is célszerű, bő vízzel. Napi 2000 NE D3 vitamin beviteléről is gondoskodnia kell.
A piros gyümölcsök is nagyon jók: meggy, cseresznye, málna, szeder, ribizli, áfonya, csipkebogyó teája, som, valamint jó az alma, a banán, és a kókusztej is. A sárgadinnye, a sárgabarack szintén nagyon ajánlott.
Korszerű táplálkozás nélkül semmi esélye a sikerre, bármilyen edzésprogramot is végezzen. Már régóta ezen alapul az amerikai, jamaikai atléták látványos sikere. Tanuljunk hát tőlük!
ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐ KÉSZÍTMÉNYEK SPORTOLÓKNAK
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!