Ma azt tartjuk helyesnek, ha egészséges felnőttnek a napi fehérje fogyasztása 18-35 g, míg a gyermekek esetében az ajánlott mennyiség 17 g/nap. De valóban fehérjékre van szükségünk?

A fehérjék aminosavakból állnak. Az emberi szervezet minden fehérjéje ugyan abból a húsz féle aminosavból épül fel. Az aminosavakból 11-et az emberi szervezet is elő tud állítani szükséges mennyiségben, míg kilenc féle aminosavat nem vagyunk képesek szintetizálni (Histidin, Leucin, Izoleucin, Lizin, Treonin, Triptofán, Metionin, Fenilalanin). Ezeket az aminosavak esszenciális aminosavaknak nevezzük.

Sokan azt gondolják még ma is, hogy esszenciális aminosavakat csak húsételek fogyasztásával lehet a szervezet számára biztosítani. Ez koránt sincs így. A szója, a gombák, a kukorica és bab félék ésszerű váltogatásával az esszenciális aminosav hiány kivédhető, de a legjobb esszenciális aminosav források a növényi csírák.

De térjünk egy kicsit vissza az írás címére. Ha több aminosav összekapcsolódik egymással, akkor peptidekről beszélünk. Ha az aminosav lánc már olyan hosszúvá válik, hogy a térben képes valamilyen formában felcsavarodni és háromdimenziós térszerkezetet alkotni, akkor beszélünk fehérjékről.

Akkor most mire van nekünk szükségünk? Aminosavakra, peptidekre, vagy fehérjékre?

Ha bármilyen fehérje tartalmú ételt eszünk, annak fehérjéi idegenek a szervezetünk számára, ezért ideális esetben ezek a fehérjék nem is szívódnak fel, hanem a bélcsatornában peptidekre és aminosavakra bomlanak. Az így nyert aminosavak azután felszívódnak és sejtjeink olyan fehérjéket készítenek belőlük, amire éppen szükségünk van.


{$up_uri}Zold-Italok/greendrinksgood.jpg



A rövidebb peptidek is felszívódhatnak, de láttuk, a sejtjeink aminosavakból építkeznek, tehát ez már nem ideális állapot. Kóros esetekben sajnos hosszabb, rövidebb fehérje molekulák is bekerülhetnek a véráramba, ahol gyakran allergiás reakciókat válthatnak ki (gondoljunk a napjainkban oly elterjedt étel allergiák sokaságára). Főleg a húsevők, "ragadozók" fenyegetettek ebben a vonatkozásban (itt most emberekre és nem tigrisekre gondolok!). Ezek a fehérjék számunkra idegenek, érthető, hogy sokszor intenzív és nagyon súlyos immunválaszt provokálhatnak.

Tehát kimondhatjuk: szervezetünknek nem fehérjékre, hanem aminosavakra és ezen belül is első sorban esszenciális aminosavakra van szüksége! Ha ez így van, akkor viszont felejtsük el a fehérje bombákat (tej, sajt, húsok), helyette sokkal inkább előnybe kellene részesítenünk a növényi csírákat (pl. zöldárpa csíra kivonat, búzacsíra, stb.), mert a csírák aminosav tartalma kiemelkedően magas. A csírák peptid tartalma sem elhanyagolható, amit még mindig sokkal könnyebben bontunk részeikre (aminosavakra), mint a fehérjéket.

Újjabb érv amellett, hogy együnk sok zöldséget, zöld főzeléket vagy zöld csírát (pl. Green Magma, Super Greens). A zöldségek, gyümölcsök és olajos magvak megfelelő kombinációja révén a teljes értékű táplálkozás megvalósítható és ezáltal számtalan betegség megelőzhető.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!