Több mint két és fél ezer éve ismert ez a növény, melyet a rómaiak terjesztettek el a világon. Cato, a hírhedt, Karthágó elpusztításában elévülhetetlen érdemeket szerzett szenátor a rabszolgáit, ha megbetegedtek kizárólag káposzta lé itatásával engedte gyógyítani.

Róma utolsó császára, Diocletianus, aki még a birodalom kettészakadása előtt uralkodott, spliti palotájában nagy káposztás kertet gondozott és híresek voltak emberfejnél nagyobb káposztái.
cabbage.jpg
Ma már ez nem nagy szám, hiszen a fejes káposzta világbajnok több mint 56kg-ot nyomott 1989-ben.
 
A káposztának nagyon kiterjedt rokonsága van. Ide tartozik a kelkáposzta, a karalábé, a kelbimbó, a brokkoli, a karfiol, sőt, még a repce is!

Az utóbb kétezer év nemesítésének az eredménye ez a kiterjedt família, amit ha elhanyagolunk (összeültetjük a kelkáposztát, a fejes káposztát és a brokkolit), akkor pár év elteltével az ültetvény fokozatosan „visszavadul” és  közös alakot öltenek a vadkáposzta formájában. 

A legyalult, sós káposztából tejsavas erjedés következtében (ha kellően tömörítjük és elzárjuk a levegőtől) savanyú káposzta lesz. C vitaminban rendkívül gazdag. Bizony, a káposztás hordó nem hiányozhatott egyetlen hajóról sem, ha a kapitány el akarta kerülni a retteget skorbutot (C-vitamin hiány következtében kialakuló fogínysorvadás, a teljes fogazat elvesztése, a bőr sérülékenysége, a nyálkahártyák vérzékenysége, gyengeség, csökkent ellenálló képesség). 

A káposztafélék ezer féle képen elkészíthetők,  népszerűségükre mi sem jellemzőbb, mint hogy magukénak vallják a németek, az angolok, a magyarok, a hollandok, stb.

Minden lúgosító zöld italnak nélkülözhetetlen összetevői.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!