Aligha nem a világ öt legjelentősebb tudományos folyóirata közt tartják számon a Cell nevű szaklapot. Nos, a legutóbbi számában a Marck Veldhoen által vezetett kutatócsoport az vizsgálta, hogy a káposzta, a brokkoli és más zöldségek tartalmaznak-e olyan anyagokat a jól ismert vitaminokon és rostokon kívül, amik megmagyarázzák ezen zöldségek jótékony hatásait.

Vizsgálatuk során arra a következtetésre jutottak, hogy igen. A káposztafélék népes családja olyan speciális molekulákat tartalmaz, amik szabályozzák a bélflórát és kiszorítják onnan a patogén csírákat, de ezt nem közvetlenül teszik, hanem az immunrendszer stimulációja révén.
káposzta
Amikor ezeket az anyagokat kivonták a táplálékból és a kísérleti egerek tápjában nem szerepeltek, akkor a kísérleti állatokban az immunsejtek száma 70-80%-kal lecsökkent.
 
Emiatt a bőr is károsodik, elhúzódik a sebgyógyulás folyamata is.

A normális immunrendszer működéséhez szükség van az ún. AhR sejtfelszíni receptorokra, amik nem képesek kifejlődni a káposztafélékben lévő anyagok hiánya mellett.

Tehát a zöldségekben gazdag táplálkozással nagyon sokat tehetünk az immunrendszerünk és ezzel egészségünk érdekében.

Már az ókori Rómában is tudta ezt egy igen antipatkius ember, aki szenátor volt és rabszolgáit kötelezte minden nap a káposztaevésre és a betegségeiket is kizárólag csak a káposzta lével gyógyította (meg kellett inniuk, ill. a sebeiket is azzal kezeltette).

A kortársai ezt merő fukarságának tulajdonították, ami valószínűleg igaz volt, de ebben az esetben ráhibázott az igazságra. Neki köszönhetjük egyébként, hogy az egykor oly fényes Karthágó ma csak 40 cm magas romokból áll. Minden beszédét a szenátusban azzal zárta, bármiről is legyen szó: Ceterum censeo Kathaginem esse delendam: „Egyébként pedig az a véleményem, Karthágót el kell pusztítani. Az úr neve Cato volt.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!