Mi, emberek elméletileg sokkal jobban tudnánk élettanilag alkalmazkodni ahhoz a táplálkozáshoz, amit elődeink folytattak évmilliókon keresztül, mint ahhoz a táplálkozáshoz, ami a mezőgazdasági forradalom (10 000 éve) és az ipari forradalom (200 éve) óta jellemzi étkezési szokásainkat.

Forrás: PubMed, Diet, evolution and aging – the pathophysiologic effects of the post-agricultural inversion of the potassium to sodium and base to chloride ratio int he human diet, Frassetto L, Morris RC Jr, Sellmeyer DE, Todd K, Sebastian A, University of California, San Francisco 94143, USA

Számos betegség ennek köszönhető, hiszen a legtöbb ember genetikai felépítése nincs összhangban életmódjával és táplálkozási szokásaival. Ha megpróbáljuk konkretizálni a dolgot, akkor azt látjuk, hogy fontos szerepe lehet ebben pl. a kálium alkáli sók hiányának. Elődeink rengeteg növényi táplálékot fogyasztottak, amik köztudottan bővelkednek ezekben a fontos sókban.

Mi, emberek a létfontosságú kálium sókat konyhasóra (NaCl) cseréltük, ami pedig egyáltalán nem fordult elő őseink táplálékában. A kálium sók hiánya növeli a szervezet nettó savterhelését.

Tudjuk, hogy a krónikus, metabolikus acidózis rendkívül rossz hatással van szervezetünkre, gyermekeknél lassítja a növekedést, felnőttekben csökkenti az izom-, és csonttömeget, és gyorsítja a hormon kiválasztást.

{$up_uri}Zold-Italok/greenvegbrokkoli.jpg



A nettó savtermelő (savasító) táplálkozás egészséges felnőttekben is anyagcsere szintű acidózist okoz, s ennek mértéke a korral előrehaladva nő. Ennek elsődleges oka a vesefunkció csökkenése. Ha kálium bikarbonát (KHCO3) tartalmú étrend-kiegészítővel semlegesítjük a sav terhelést, a kalcium és foszfor egyensúly javul, csökken a csontritkulás, javul a nitrogén egyensúly és mérséklődik az életkorral összefüggő hormon kiválasztódás, a NaCl bevitelének csökkentése nélkül is. Ráadásul a lúgosító kálium só a NaCl több negatív hatását i csökkenti.

Levonható tehát az a következtetés, hogy a növényi táplálékok fogyasztása védelmet jelenthet a csonttörésekkel, csontritkulással szemben, főleg azokban az országokban, ahol az állati eredetű fehérje bevitel dominál a növényi táplálékkal szemben.

Táplálkozásunkkal tehát alapvetően befolyásolhatjuk szervezetünk sav-bázis egyensúlyát. Kérdéses persze, hogy az acidózis milyen szintig elfogadható? Nagyon úgy tűnik, hogy semmilyen szintig, ha az evolúció nézőpontjából vizsgáljuk a kérdést és az enyhén lúgos állapot az ideális az emberi szervezet számára.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!