A klorofill molekula közepén található az élet fénye, mely nem más, mint a magnézium. A zöld növények színét adó pigment, a klorofill molekula közepén magnézium atom található. A magnézium alapvető szerepet tölt be abban, hogy a klorofill képes legyen a nap sugarait energiává átalakítani. A zöld növények életének alapja tehát a napsugár-klorofill-magnézium láncol alapul. És mivel az állatok és az emberek is fogyasztják a növényeket, ezért kijelenthető, hogy a magnézium a mi életünk alapja is.
Magnézium nélkül tehát nincs élet.
A klorofill esetében a molekula a magnézium atom köré épül, míg az állatokban található hemoglobin alapja a vasatom. Az emberi szervezetben a magnézium kb. 99%-a a sejteken belül található. Az élet tehát gondosan becsomagolja a magnéziumot a sejtekbe.
Inzulin és magnézium
Inzulin nélkül a magnézium nem képes bejutni sejtjeinkbe, ahol nagy szükség van rá. Egy kutatás során azt találták, hogy a magnéziumszegény diéta során az inzulin hatékonysága csökken, így kialakul az inzulin rezisztencia. Ez pedig az első lépés a cukorbetegséghez és a szívbetegségekhez.
Az inzulin legfontosabb feladata, hogy elraktározza a fölösleges tápanyagokat. Ez a rendszer az evolúció során alakult ki, célja a „spájzolás” a nehéz időkre, amikor a szervezet nem jut táplálékhoz. De az inzulin nem csak ezért felelős, hanem más fontos funkciókért is, többek között a cukor és a magnézium bejuttatásáért a sejtekbe.
Amikor azonban az inzulin működés problematikussá válik, a magnézium a vizelet révén távozik a szervezetből.
Az alacsony szérum és intracelluláris magnéziumszint pedig növeli az inzulin rezisztencia kialakulásának valószínűségét.
Látszik tehát, hogy az inzulinnak szükséges van magnéziumra és a magnéziumnak is szüksége van inzulinra.
A magnézium másik fontos szerepe, hogy segítse ellazítani izmainkat. Magnézium hiányában ez nem történik meg, emellett pedig csökken az energiaszintünk és emelkedik a vérnyomásunk. Itt található a kapcsolat a cukorbetegség és a szívbetegségek között.
Magnézium és DNS
A magnézium fontos szerepet játszik a sejtszintű anyagcsere működésében is. A magnézium stabilizálja a fehérjék, nukleinsavak és sejtmembránok szerkezetét. Emellett nélkülözhetetlen szerepe van a sejtosztódásban és az RNS, valamint DNS szintézisben.
Egyes kutatások szerint a magnéziumion fontos feladata a DNS javító fehérjék működésének szabályozása. Védi a DNS-t a kóros mutációktól és az oxidatív károsodástól.
Aki zöldséget eszik, az magnéziumot fogyaszt és nagyon jól teszi, mert a magnézium olyan a szervezet számára, mint csecsemőnek az anyatej.
Nélkülözhetetlen!
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!