A paleolit diéta mellett az egyik legerősebbnek tűnő érv az volt, hogy az ember genetikai állománya csak igen lassan változik meg, ezáltal, bár már a kőkorszakot régen magunk mögött hagytuk, ezt génjeink „nem tudják”, így a gének még ahhoz a táplálkozáshoz adaptálódtak, ami néhány tízezer (százezer?) évvel ezelőtt jellemezte étrendünket.

Nos, ez koránt sincs így.

A Science (a világ talán legrangosabb tudományos magazinja) nem rég közölt egy írást, amelyben a szerzők (Rasmus Nielsen, et al., Berkeley University) azt vizsgálták, hogy mi a genetikai oka annak, hogy a magas hegyek közt élő tibetiek sokkal jobban bírják az oxigén hiányt, mint mi? Arra a megállapításra jutottak, hogy ezért mindössze 30 gén mutációja a felelős.

Csakhogy a tibeti etnikum és a Kínában ma domináns han etnikum mindössze 3000 éve vált szét egymástól, így a tibetiek és hanok génkészlete túlnyomó részt megegyező (mintegy húszezer gén), harminc génjük viszont eltérést mutatott. Éppen arról a harminc génről van szó, ami lehetővé teszi a tibetiek számára azt, hogy minden probléma nélkül éljék az életüket a tengerszint felett 4000 méter magasságban, míg erre a kínaiak (és természetesen mi sem) vagyunk képesek, mert ezen gén módosulatok nálunk nem vagy csak nagyon ritkán fordulnak elő (akikben előfordulnak, ők lesznek az alpinisták, triatlon, stb. bajnokok).

{$up_uri}paleolit.jpg


Tehát embernél is lehetséges - mint láttuk - ilyen gyors és nagy hatású génmódosulás, viszonylag rövid időn (3000 év) belül. Ha ez így van, már pedig így van, akkor nincs okunk feltételezni azt, hogy ezek a genetikai módosulások egyéb vonatkozásban (pl. táplálkozás, mely éppen olyan alapvető fontosságú, mint a légzés) ne működnének. Igenis adaptálódtunk, mert volt időnk adaptálódni az olíva olajhoz, a padlizsánhoz, a tökhöz, az gabona csírákhoz, a zöldségekhez, a gyümölcsökhöz, az avokádóhoz, stb.

Szeretném azonban még egy nagyon fontos dologra felhívni a figyelmet.

Miközben a klíma változás negatív hatásaival nap, mint nap szembesülünk, nem árt azon is elgondolkodni, hogy pl. egy három éves vágómarha kb. 200 kg húst ad, de ehhez elfogyaszt az állat kb. másfél tonna gabonát, és 7 tonna takarmányt, aminek az előállításához 300 ezer liter vízre van szükségünk!!! Ezen felül még megiszik majdnem háromezer liter vizet és kb. ezer liter megy el az állat tisztán tartására.

Ezen az úton haladva fajunk biztos kipusztulása valóban reális veszélynek látszik. De ugyan ez igaz az élvezeti szerek vonatkozásában is. Egy kg kávé megtermeléséhez több, mint húszezer liter víz kell, tehát egy csésze kávé kb. 140 liter vízbe kerül nekünk (és még ártunk is vele, mert tele van koffeinnel és a pH–ja is savas, kb. 3,5).

Tehát a hús, ételeink fűszere legyen, ne az alapja, ezzel szemben bátran fogyasszunk sok zöldséget mindenféle formában, olíva olajat és egyéb magvakat (dió, mandula, pisztácia, kesudió, stb.), friss gyümölcsöket, gabona csírákat, és kerüljük a felesleges, sőt káros élvezeti szereket, pl. dohány, alkohol, koffein.

SuperGreens vásárlás

http://www.drtihanyi.hu/uploads/body_sgph_promo_HUN.jpg

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!