Most akkor paleolit étrend vagy lúgosítás?

Mielőtt a címben szereplő kérdésre választ adnék, vizsgáljuk meg közelebbről mit is takar az a szó, hogy paleolit?

A paleolitikum szó szerint kőkorszakot jelent, ami kb. két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött és kb. 12 ezer éve ért véget. Tehát egy két és fél millió éves időszakról van szó.

Az első kérdés rögtön adódik: a két és fél millió évvel ezelőtti étrendre gondolunk, vagy az egymillió évvel ezelőttire, netán csak a 200 ezer évvel ezelőtti étrend érdekel minket, vagy csak az utolsó 12 ezer év?

Ugye nagyon nem mindegy.

Furcsa, de ebben az időintervallumban sokféle hominida (emberszabású faj) élt a Földön egy időben egymás mellett, és ezek közül a mi fajunk a homo sapiens kb. 100 ezer éves múltra tekinthet vissza. Ebből a százezer évből kb. 70 ezer évet együtt éltünk egy másik értelmes emberfajjal, a neandervölgyi ősemberrel, aki azután nyomtalanul kipusztult. Kb. harminc ezer éve egyedül vagyunk a pályán.



Úgy gondolom, az első két millió évet alapból elvethetjük, mert fajunk akkor még nem létezett, csak elődeink, továbbá a növény és állatvilág alapvetően eltért a mostanitól, a klímáról nem is beszélve.

Ha az utolsó százezer évet vizsgáljuk, akkor is van itt egy igen nagy probléma. Ebből a százezer évből kb. 70 ezer év az utolsó nagy jégkorszakra (Würm jégkorszak) esik. A Földön globális lehűlés volt ebben az időben, így ősünknek csak akkor volt esélye az életben maradásra, ha húst, zsírt és más magas kalória tartalmú táplálékot fogyasztott, miközben az ehető növények és gyümölcsök alig, vagy egyáltalán nem is voltak elérhetőek a számára.

Csak hogy most nincs jégkorszak és nincs szükségünk arra a hatalmas energiára, ami akkor az évi 11 hónap tél átvészeléséhez kellett.

Az utolsó húszezer év, melyben most is tartunk, egy postglaciális időszak, a klíma felmelegedett, a növény és állatvilág is alapvetően átalakult. Kb. ekkor szoktunk le a kanibalizmusról az ásatásokon feltárt leletek szerint, a tüzet már nem csak őrizni, de gyújtani is tudtuk, de alapvetően még a gyűjtögetés, a halászat és a vadászat révén kerestük meg mindennapi betevőnket. Étrendünk nagyon hasonlíthatott pl. az Orinoco mentén élő, már alig fellelhető törzsekéhez, ill. Indonézia néhány szigetén élő, kis lélekszámú törzsekéhez.

Igen ám, de ez a trópusi övezet, márpedig húszezer évvel ezelőtt a homo sapiensek többsége már nem a trópusi övezetben, hanem a szubtrópusokon, valamint a mediterráneumban, ill. a tengerpartok és nagyobb folyók mentén élt.

Ott pedig nincs meg a gyümölcsöknek és növényeknek az a gazdag választéka, mint a trópusokon, viszont az állati eredetű táplálék sokkal könnyebben elérhető volt.

Tehát sokkal több húst ettek, mint mi, de ezért persze sokkal jobban meg is dolgoztak, vagyis sokkal több fizikai terhelésnek voltak kitéve. A mai korban ilyen mennyiségű állati fehérje és zsiradék néhány extrém foglalkozástól eltekintve (pl. favágók Kanadában) teljesen szükségtelen, sőt, bizonyára kifejezetten káros lehet.

Ugyan akkor az is igaz, hogy a jelenleg ajánlott, korszerű diéták rendkívül gabona túlsúlyosak, azaz a gabonák (búza, rozs, árpa) szerepe nagyon domináns, ami biztos, hogy nem jó. Aki betartja, az nem növényevővé, hanem gabonaevővé válik. Pedig már utaltam korábbi írásaimban arra, hogy a gabona féleségek sok ember számára egyáltalán nem ideális tápanyagforrások (cöliákia, glutén enteropátia). Emellett túl sok tejet és tejterméket tartalmaznak, ami valójában a felnőtt ember számára nem ideális táplálékforrás, hiszen ennek összetétele a szarvasmarha borjúra van szabva, nem ránk, felnőtt emberekre. Innen a sok laktóz érzékenység, a tejfehérje allergia, sok tisztázatlan, allergiás kórkép, és a gabonákkal párosítva, mindkét típusú diabétesznek a közös gyökere.

Valójában ez a gabonákon, tejtermékeken alapuló étrend nagyon is unalmas, és káros.

Nem jó a húst hússal evő „paleolit” étrend sem, de nem jó a ma javasolt 58% szénhidrát tartalmú, döntően gabonaféléken alapuló diéta sem.

Mit javasolok tehát?

Sok zöldséget, sóskát, spenótot, hagymát, fokhagymát, brokkolit, káposztát, avokádót, padlizsánt, olíva olajat, diót, mandulát, kókuszt, és kókusztejet, sok gyümölcsöt, halat, kevés szárnyast, és ballaszt szénhidrátnak inkább kukoricát, és burgonyát. A tej és tejtermékeket én sem javasolom, és természetesen a cukrokat sem, sőt, a mézet sem. E mellett legalább napi 2-3 liter víz elkortyolgatása is ajánlott, főleg meleg nyáron, ill. nehéz munka végzése közben.

Nézzünk szembe a tényekkel! Élsportolóink sem mozognak annyit, mint egy cro-magnoni vadász, nincs jégkorszak, de nem vagyunk borjúk sem, gabonáink ősei pedig a nagytestű patások fő táplálékát képezték és nem a miénket.

SuperGreens vásárlás