PFO, lúgosítás, dr. Robert Young

Amikor a magzat az anyaméhben van, nem használja saját tüdejét, ekkor az anya, pontosabban a méhlepény feladata, hogy ellássa oxigén dús vérrel a magzatot. Normális esetben születéskor, az első mély légvételek után, a tüdő felfújódik, a kis vérkör mintegy megnyílik a vér számára, mert most már nincs méhlepény, ahol oxigént lehetne felvenni, következésképpen a foramen ovale becsukódik a szív bal oldalán jelentkező megnövekedett nyomás hatására (mert a tüdőből a bal pitvarba zúduló vér megemeli a bal pitvar nyomását).



Ha azonban a pitvari septum nem záródik be tökéletesen, kialakul a nyitott foramen ovale (PFO). Ekkor úgy működik, mint egy szívbillentyű, csak bizonyos helyzetekben nyílik ki a megnövekedett nyomás hatására. Ez a megnövekedett mellkasi nyomás leggyakrabban erőlködés, köhögés vagy tüsszentés során alakul ki.

Hogyan hat a PFO szervezetünkre?

Megfelelő nyomás mellett a vér a jobb pitvarból átjuthat a bal pitvarba. Ha a szív jobb oldalán áthaladó vérben rög vagy más részecske van, az átjuthat a PFO-n és bekerülhet a bal pitvarba, majd a szívből kikerülve az agyba vagy a koszorúerekbe vándorolhat. Az agyban stroke-ot, a koszorúerekben infarktust okozhat. Ezt nevezik paradox embolizációnak. Normálisan ugyanis a szív jobb felében kialakuló embólusok „csak” tüdőembóliát okozhatnak, de lyukas pitvar esetén előfordulhat az előbb említett eset, amikor a lyukon átvándorolva a bal kamrába kerülve már nagyvérköri, pl. agyembólia alakulhat ki.



Stroke-ról akkor beszélünk, ha az agy egy részének vérellátása megszűnik (érelzáródás következtében). Az oxigénhiány hatására átmeneti vagy végleges bénulás, rosszabb esetben halál is bekövetkezhet.

A PFO önmagában nem okoz stroke-ot, de jelenléte utat nyithat neki azáltal, hogy a vér úgy juthat a vénás körből az artériás körbe, hogy nem megy keresztül a tüdőn. A tüdő nagyon fontos feladata az oxigénfelvétel és a széndioxid leadás mellett, hogy kiszűrje az esetleges embólusokat a vénás vérből, ilyenkor alakul ki a tüdőembóliának nevezett jelenség, ami persze szintén nagyon súlyos, nem ritkán halálos lehet. Az embólus elszabadult vérrögöt, más néven trombust jelent. Ha ez az embólus bekerül a nagyvérkörbe, embóliát okozhat olyan fontos verőerekben is, melyek a szívet, az agyat, vagy más fontos szerveket látnak el oxigénnel. Ha az agyba jut, stroke-ot okozhat. Ha a stroke kevesebb, mint 24 óráig tart és maradvány tünetek nélkül gyógyul, akkor TIA-ról beszélünk. Ha a tünetek 24 óránál tovább tartanak, akkor pedig stroke-ról. Ez is gyógyulhat maradvány tünetek nélkül, de sokkal ritkábban, mint a TIA. Az ilyen típusú stroke-ot ischémiás stroke-nak nevezzük, mely ötször gyakoribb, mint az agyvérzés okozta vérzéses stroke. Az agyi infarktus vagy agyvérzés okozta stroke tünetei annyira hasonlóak, hogy köztük különbséget csak CT-vel és/vagy MRI vizsgálatokkal lehet tenni. Pedig fontos a korai diagnózis, mert a kezelésük a korai szakban homlok egyenest ellentétes.

dr. Robert Young szerint az infarktus vagy agyvérzés megelőzésének és/vagy visszafordításának legjobb eszköze a lúgosító életmód elsajátítása, melyet hamarosan megjelenő új könyvében részletesen kifejt. Nyilván, a lúgosító életmód csökkenti a vér alvadékonyságát, ez ellene szól az agyembóliának, agyi infarktusnak. Másrészt az optimális testsúly, a normális vércukor, vérzsír és koleszterin értékek, az ideális vérnyomás a vérzéses stroke valószínűségét befolyásolja jótékonyan. Az érfalak is egészségesek maradnak, így kevésbé hajlamosak a megrepedésre.

SuperGreens vásárlás