Az emberek többsége úgy gondolja, hogy a szívinfarktus legfőbb rizikófaktora a magas koleszterinszint.[b]

A túl nagy mennyiségű koleszterin lerakódik a koszorúerek falában, annak elzáródását okozhatja, s ezáltal kialakul az infarktus.

Infarktus során a szívizomzat oxigén ellátását biztosító valamely koszorúérben elzáródás (dugulás) alakul ki, így a szívizom egy része nem jut hozzá a létfontosságú oxigénhez, ezért elhal.

A magas koleszterinszint kezelésére ma a leghatékonyabb gyógyszer csoportot a statinok képezik.

A koszorúér betegségek és az ebből fakadó súlyos szövődmények a fejlett világ vezető halálozási okai (infarktus, stroke – agyvérzés, stb.).

Sajnos azonban az utóbbi időben a kutatók és gyógyszergyárak látóköre jelentősen beszűkült, kizárólag egy rizikófaktorra összpontosítottak: a magas koleszterin szintre. Félreértés ne essék, a magas koleszterinszint valóban jelentősen megnöveli a szívinfarktus bekövetkeztének esélyét, azonban vannak más rizikófaktorok is, melyek közül egy-kettő az utóbbi időben meglehetősen felértékelődött.

Mai tudásunk szerint a szívinfarktus legfőbb rizikófaktorai:

- kor
- dohányzás
- magas vérnyomás
- kevés mozgás
- nem megfelelő táplálkozás
- magas koleszterinszint

Van azonban egy másik rizikófaktor is, amit nagyon kevesen ismernek, mégis úgy tűnik, ő jelenti a ravaszt a pisztolyon. Ez a rizikófaktor pedig a gyulladás, a krónikus gyulladás.

A gyulladás önmagában nem egy veszélyes dolog, hiszen azt jelzi, hogy az immunrendszer harcol a fertőzésekkel. A gyulladásnak köszönhetjük azt, hogy például nem halunk bele egy bakteriális fertőzésbe, vagy abba, ha elvágjuk az ujjunkat.

Azonban a krónikus fertőzés jelentősen megnöveli a szívinfarktus kialakulásának valószínűségét azáltal, hogy károsítja az erek belső falát. A krónikus gyulladást pedig többek között éppen a dohányzás, a nem megfelelő táplálkozás és a mozgás hiánya okozza.

Kutatók régóta feltételezik, hogy a krónikus gyulladás olyan betegségek kialakulásához vezet, mint az artritisz, diabétesz, Alzheimer-kór, vagy éppen az IBS (irritábilis bél szindróma).

A gyulladások jelenléte egy nagyon egyszerű vér teszttel kimutatható, mely a c-reaktív protein (CRP) szintjén alapul. Az emelkedett c-reaktív protein szint az akut infarktus vonatkozásában veszélyeztetőbb tényező, mint a magas koleszterinszint.

A c-reaktív protein szint egy tökéletes marker (jelző), mely megbízhatóan előre jelzi a korábban említett betegségek kialakulását, és ez különösen az infarktus vonatkozásában rendkívül fontos.

Ugyan ez az álláspontja az Angol Királyi Orvos Társaságnak és a Trinity College professzorainak is.

Mivel az infarktus az esetek ¾ részében, mint derült égből a villámcsapás, mindenféle tünet nélkül érkezik, így még inkább érthető, hogy milyen fontos egy megbízható marker, ami a fenyegetettség állapotát előre jelezheti.

Ezeket a gyulladásokat, melyek a szívinfarktusok többségének kialakulásáért felelősek meg kell előzni, illetve ha már kialakultak, akkor kezelni kell őket. A gyulladások egy része nem gyógyszeres úton is megelőzhető.

Mindez tehát azt jelenti, hogy természetes úton, egészségesen, mellékhatásoktól mentesen lehetünk képesek megelőzni rendkívül súlyos betegségeket.

A statinokkal az a legnagyobb probléma, hogy téves biztonságérzetet kölcsönöznek az embereknek, sokan megnyugodnak attól, hogy megfelelő a koleszterin értékük, és emellett kifejezetten káros életmódot folytatnak.

Hogyan védekezzünk a krónikus gyulladások ellen?

A legfontosabb a megfelelő testsúly. A lerakódott zsírszövet ugyanis számos olyan vegyületet tartalmaz, mely gyulladást okozhat. Emellett csökkenteni kell a szénhidrát és cukor bevitelt, mivel a magas vércukor szint szintén gyulladáshoz vezet, a vér magas glükóz szintje károsítja az ereket.

Elengedhetetlen az omega zsírsavak megfelelő mennyiségű bevitele. Az omega-3 zsírsav önmagában képes 9%-kal csökkenteni a szív eredetű halálozást.
A krónikus gyulladás legjobb „ellenszere” azonban az erős immunrendszer. Az immunrendszer ideális működését pedig életmódunk és táplálkozásunk nagyban befolyásolja.

Ahogyan korábban írtam, a CRP egy kiváló marker a gyulladások feltérképezésében, azonban más jelei is lehetnek ennek a nem kívánatos állapotnak. A homocisztein nevű aminosav szintén jól mutatja a gyulladás és az erek állapotát. A homocisztein magas értéke szintén kapcsolatban van az infarktus és agyvérzés előfordulásával.

A homocisztein akkor termelődik szervezetünkben, amikor húst és tejtermékeket fogyasztunk. Normális esetben a szervezetünk gyorsan átalakítja ezt az aminosavat, de vannak olyan esetek, amikor ez nem történik meg. A homocisztein tehát egy érelmeszesedést és trombózist (vérrögképződést) elősegítő aminosav. Testépítők, figyelem!

Van még egy tényező, ami felmerül a gyulladások témakörében és ez nem más, mint egy vitamin. A gyulladások elleni küzdelemben jelentős szerepe van a D-vitaminnak. A legtöbb ember a nyár végével jelentős D-vitamin hiányba kerül, mivel a napsütés hiányában szervezetünk nem képes előállítani ezt a rendkívül fontos vitamint. Az aktív D vitamint mostanában nem is vitaminnak, hanem hormonnak tartjuk, mivel az aktív forma a szervezetben alakul ki, és nagyon kis mennyiségben hatásos és a keletkezési helyétől távol hat. Az aktív D vitamin kialakulása háromlépcsős folyamat. A táplálékkal bevitt D vitamin a bőrben az ultraibolya sugárzás hatására kissé átalakul. Tehát nem minden napozás káros. Majd ez az átalakult forma a májban és a vesében még tovább változik és így áll elő a valóban aktív D vitamin hormon (1,3 dihidroxi kolekalciferol).

Mit tehetünk tehát?

Óvakodjunk az elhízástól (ebben hatékony védelmet nyújt a Super Greens), fogyasszunk esszenciális zsírsavakat (omega 3-6-9), naponta legalább egy grammot, figyeljünk a D-vitamin bevitelre és a megfelelő időt soha ne sajnáljuk a tiszta levegőn, sétáljunk legalább napi negyven percet.

SuperGreens - SuperGreens

Omega 3-6-9 - Omega 3-6-9
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!