A rejtett szöveti acidózis vagy szimpatikus túlműködés lehet a kulcstényező a dohányzás okozta arterioszklerózis kialakulásában és továbbfejlődésében.

Az arterioszklerózis (érelmeszesedés) során az érfal a koleszterin és homocisztein lerakódása révén megvastagszik, rugalmassága csökken.

A dohányzás növeli a szöveti acidózist és a szimpatikus idegforgalmat, valamint az epinefrin és norepinefrin kiválasztódást. A dohányzás káros hatásai különböző vegyületek keverékeinek köszönhetők, ezek közül kiemelkedik a nikotin.

A nikotin legfőbb káros hatásai a szív-, és érrendszerre: vegetatív kiegyensúlyozatlanság, endothel diszfunkció (az erek belső falának abnormális működése), stb.

{$up_uri}tudo.jpg


Az aktív dohányosoknál felgyorsul az arterioszklerózis folyamata, ami a carotis falvastagság ultrahangos mérésével évek óta jól dokumentálható.

Ha a dohányzás mellett magas szénhidrát fogyasztás is jelen van, akkor az események még jobban felgyorsulnak.

A dohányzást legjobb abbahagyni, de ha erre valaki nem képes, akkor legalább az étrendjéből iktassa ki a finomított szénhidrátokat, cukros üdítőket, vitaminszegény, magasan feldolgozott mesterséges anyagokat bőven tartalmazó táplálékokat.

SuperGreens vásárlás

http://www.drtihanyi.hu/uploads/body_sgph_promo_HUN.jpg

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!