Szívbetegség

A perifériás érbetegségek (érszűkület) hazánkban is több százezer embert érintenek, melynek során az elégtelen vérellátás következtében járáskor, de súlyosabb esetben már nyugalomban is, kellemetlen lábfájdalom alakulhat ki. Korábbi vizsgálatok már évekkel ezelőtt megállapították, hogy egyértelmű kapcsolat van az érszűkület kialakulása és az alacsony antioxidáns bevitel között. 

Korábbi kutatások már igazolták a szőlő jótékony hatását az olyan krónikus betegségek kockázatának csökkentésében, mint a demencia vagy a cukorbetegség. A szőlő minden fajtájában megtalálhatóak a polifenoloknak nevezett vegyületek, melyek antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonsággal rendelkeznek. Újabb bizonyítékok támasztják alá, hogy a szőlő vagy szőlőkivonat rendszeres fogyasztása jelentősen javíthatja az anyagcsere betegségben szenvedők szívének egészségét. 

Azt is tudnunk kell, hogy a magas vérnyomás betegség gyakran társul más betegségekkel is. PL a cukorbetegek 60%-a szenved hipertóniában is, és a hipertónia megnöveli a szívizom infarktus és stroke előfordulásának a gyakoriságát. Ezért kerüljük el a magas szénhidrát tartalmú, hizlaló ételeket, italokat. Ez utóbbiak koffein tartalma sem elhanyagolható az esetek egy részében és hipertóniában kerülendő. 

Világszenzációnak számít, ha megjelenik a piacon egy olyan gyógyszer, amely képes jelentősen csökkenteni valamely betegség előfordulási valószínűségét. Képzeljenek el egy olyan szalagcímet az újságok hasábjain, hogy „A csoda gyógyszer 30%-kal csökkenti a szívinfarktus rizikóját!”. Erre azonban nem kell tovább várnunk, hiszen létezik olyan természetes étel, amely képes ilyen hatást kifejteni. A csodaszer neve: eper és áfonya.

Naponta 1-3g halolajat kellene elfogyasztanunk, vagy a hét négy napján 20 dkg tengeri halat. A halolaj omega-3 zsírsavakban gazdag. Az omega-3 zsírsavak jótékony hatásai a következők.

Megöregedni, majd meghalni. Ez így természetes, így tanítják az egyetemeken, de valóban így is van? Nézzük meg, az utóbbi évtizedekben mi mindent tudtunk meg, az „öregségről". Pl. az Alzheimer kór nem az öregség velejárója (szellemi leépülés és teljes elbutulás feltartóztathatatlan folyamata), hanem egy nagyon súlyos degeneratív betegség, melynek lényege bizonyos amyloid plakkok feldúsulása az agyban. A Parkinson kór elsősorban az agy substantia nigra állományának a progresszív pusztulása miatt alakul ki, aminek szintén semmi köze nincs az öregséghez.

Ha szeretnénk csökkenteni a szívbetegség kialakulásának kockázatát, ne felejtsük el, hogy már kevés mozgással is nagyon sokat tehetünk egészségünkért.

A reumatoid artritisz (RA) egy szisztémás autoimmun betegség. Az, hogy pontosan mi okozza a betegséget, ma még ismeretlen. Az RA-ban szenvedő betegeknél az arterioszklerózis előfordulási gyakorisága magasabb, mint az átlag populációban, ez pedig főként a krónikus gyulladásoknak köszönhető.

Az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban megjelent tanulmány szerint a rendszeres kékáfonya fogyasztás 10%-kal csökkentheti a vérnyomást a benne található értékes bioaktív vegyületeknek (antocianin) köszönhetően.

A cukorbetegség vonatkozásában a legegyértelműbb összefüggés a testtömeg index és a diabétesz kialakulási kockázata között van. Minél magasabb érték az adott egyén testtömeg indexe (BMI), annál nagyobb az esélye a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására.

Régóta tudjuk, hogy a II-es típusú cukorbetegség növeli a szívinfarktus és stroke kialakulásának esélyét, azonban a legfrissebb kutatások szerint a fertőzések, a rák és a szellemi hanyatlás előfordulását is növeli. Ez idáig nem készült olyan tanulmány, mely arra kereste volna a választ, hogy átlagosan hány évvel rövidíti meg a betegek életét a II-es típusú diabétesz.

Mi a legjobb módja annak, hogy elkerüljük a szívbetegségeket? A két legnagyobb fegyver kezünkben: a mozgás és a táplálkozás. Ezek segítségével felvehetjük a harcot a manapság milliókat érintő, súlyos betegségekkel szemben.

Az orvostudomány alapvetően a betegségek gyógyításával foglalkozik és csak minimálisan érinti a prevenció, azaz a megelőzés kérdését. Pedig, ha annak a hatalmas összegnek, amit az egészségügyre költünk (Amerikában 2003-ban 1,6 trillió dollár) csak egy kis hányadát a megelőzésre fordítanánk, már csodákat lehetne tenni az emberek egészségével.

Ha már ismerjük a szív-, és érrendszeri betegségek jeleit, tüneteit, rizikófaktorait, a következő lépés a megfelelő minőségű gyógyítás. A szív-, és érrendszeri betegségek elsődleges gyógymódja a gyógyszeres kezelés.

Sokakban felmerülhet a kérdés, mi is a különbség a rizikófaktorok és a szívbetegségek ismert okai között? Ezt a két fogalmat ugyanis szinonimaként szoktuk használni.

Nézzünk bele virtuálisan mellkasunkba és ismerjük meg jobban saját szívünket!

Magyarországon a 20-70 éves korosztály körében végzett felmérés szerint a cukorbetegség gyakorisága 8,65%. A betegek 92%-a II–es típusú diabéteszben szenved.

A cukorbetegségnek ma három fő formáját különböztetjük meg: az I-es típusú cukorbetegséget, a 1,5 LADA típust, és a II-es típusú cukorbajt.